Nem húz a negyedik pillér

Egyelőre nem nevezhető sikertörténetnek a nyugdíjellátás negyedik pillérének szánt nyugdíj-előtakarékossági számla. A bankok vélhetőleg az alacsony jutalék miatt nem népszerűsítik a közel fél éve elérhető megtakarítási formát, a lakosság jó részének pedig fogalma sincs az új pénzügyi konstrukció létezéséről és működéséről.

Tavaly nyáron vetették fel a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) gondolatát a tőkepiaci szereplők, és úgy tűnik, a kezdeményezés csírája termékeny talajra hullott: az erről szóló törvény év elején életbe is lépett. A nyesz az állami nyugdíj, a magánnyugdíjpénztárak, valamint az önkéntes nyugdíjpénztárak mellett a magyar nyugdíjrendszer negyedik pillérének minősül ugyan, ám igencsak hasonlít a harmadikra: az önkéntes nyugdíjpénztárak is önkéntes, hosszú távú és rendszeres befizetésen alapuló előtakarékosságot kínálnak. További közös vonás még a befizetések után igénybe vehető adókedvezmény. Különbség azonban, hogy a nyesz esetében a befizető kikötheti: a felkínált lehetőségek közül milyen eszközökben látná szívesen a pénzét.
Az adókedvezmény jól mutatja: a nyugdíj-előtakarékossági számla nem éppen a kispénzűek időskorát aranyozza majd be. A nyeszre ugyanis 30 százalékos, maximum százezer forint értékű adókedvezmény vehető igénybe a nyugdíjpénztári tagságra vonatkozó, hasonló mértékű jóváírás mellett. Vagyis az, aki a két számlán elhelyez legalább évi 333-333 ezer forintot, 200 ezer forintos adó-visszatérítésben részesülhet. Ehhez azonban pár tízezer forint híján az éves bruttó minimálbér összegét kellene előtakarékosságra fordítani.
Az új takarékossági számla nyitására bankoknál és brókercégeknél van lehetőség. Egyelőre azonban mindössze öt bank – az OTP, a HVB, az MKB, a K&H és az Erste – kínálatában található meg a nyesz. A pénzintézetek szerénységét vélhetőleg az alacsony jutalékok magyarázzák: a törvény a számlavezetési díjat az éves befektetési állomány maximum egy százalékában, de minimum kétezer forintban határozza meg, és rendelkezik a tőkebefizetések utáni első vásárlás ingyenességéről is. Tekintetbe véve, hogy ilyen számla már 5 ezer forinttal is nyitható, a nyesz valóban nem az év üzlete a jó jövedelmezőséghez szokott bankoknak. Annál inkább a befektetőknek. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének főtitkára lapunknak elmondta: a nyesszel egy igen kedvező befektetési lehetőség született, amely mentes a kamat- és az árfolyamnyereség-adó alól is. Temmel András az alacsony keresletet a tájékoztatás hiányával magyarázza, bár hozzáteszi: az évtizedekre szóló megtakarítás a befektetők részéről is tudatosabb szemléletet kíván.
Elhamarkodottnak ítéli a mérleg megvonását Szalay-Berzeviczy Attila. A Budapesti Értéktőzsde elnöke leszögezte: egy hosszú távra szóló, új termék alapjait rakták le, és egyelőre hiteltelen bármilyen kijelentést tenni a nyugdíj-előtakarékosság sikerességéről. A számlát a legnagyobb, a magyar piac jelentős részét lefedő kereskedelmi bankok kínálják, és már több mint ezren éltek az új lehetőséggel. A szám értékét növeli, hogy az állami adókedvezmény nem időarányosan, hanem éves elszámolásban vehető igénybe, vagyis ha valaki december 30-án nyit nyeszszámlát, és befizeti a kellő összeget, akkor is maradéktalanul hozzájut a visszatérítéshez. Szalay-Berzeviczy az év végén számít fellendülésre, jövőre az szólhat a nyesz mellett, hogy továbbra is mentes marad az árfolyamnyereség-adó alól. Az elnök reméli: mivel a nyeszben lekötött összeget a tulajdonos csak nyugdíjba vonulásakor veheti fel, ez elősegíti az olyan
hosszú távú befektetések terjedését, mint a részvény vagy a részvényalap. Szalay-Berzeviczy szerint a negyedik pillér emellett a lakosság részesedését is növelheti a börzén, ami jelenleg igen alacsony, csupán négyszázalékos.