Országreform kilenc pontban

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tegnap nyilvánosságra hozta országreform-javaslatait. A változtatások kétharmados törvényeket érintenek. A Fidesz már ma egyeztetni fog a javaslatokról a kormányfő kabinetfőnökével.

Az országreform a fenntartható fejlődés, a biztos és kiszámítható emelkedő életszínvonal alapfeltétele – olvasható a kormányszóvivői iroda közleményében, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kilenc, országreformra vonatkozó javaslatát hozza nyilvánosságra. A módosítások elfogadásához kétharmados többség kell a parlamentben, ezért egyeztetni kívánnak az ellenzéki pártokkal is még a kormányalakítás előtt. A kilenc törvényjavaslat hat területet érint.
Kormányszerkezet. Az alkotmány módosítására van szükség a miniszterhelyettesi poszt újbóli bevezetéséhez. Ezzel párhuzamosan megszüntetnék az államtitkári, helyettes államtitkári posztokat, a tárcák igazgatási és politikai feladatai formailag sem különülnének el a jövőben.
Összeférhetetlenség. A parlamenti képviselők semmilyen állami és önkormányzati cégben nem lehetnének vezetők, felügyelőbizottsági tagok; nem kaphatnának semmilyen juttatást a közalapítványokban, köztestületekben és közhasznú társaságokban betöltött tisztségekért. Ugyanezek a gazdasági összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznának az Európai Parlament magyar tagjaira is. A képviselők gazdasági összeférhetetlenségi szabályait 2010-től kiterjesztenék a velük egy háztartásban élő közeli hozzátartozókra is.
Pártfinanszírozás. Nem korlátoznák a pártok kampánykiadásait. Nyilvánosságra hoznák a pártok támogatóit, azokat is, akik természetben segítik valamelyik szervezetet. A pártok vezetőit anyagi felelősség terhelné, ha pártjuk törvénysértést követ el. A legfontosabb kampánykiadásokat a jövőben kizárólag egy új, úgynevezett kampányszámláról utalhatják át a pártok; a kampányszámla forgalma nyilvános.
Parlament, önkormányzatok. Egyfordulóssá tennék az országgyűlési választásokat, a parlamenti képviselők számát 386-ról 298-ra csökkentenék. Már az őszi önkormányzati választásokon csökkentenék a helyi és területi képviselők számát, a megyei és fővárosi közgyűlések esetében átlagosan 20-40 százalékkal. A megyei helyett regionális közgyűlések működnének 2009-től. A most ősszel megválasztott települési és önkormányzati képviselők hat évre kapnának mandátumot; de 2012-től továbbra is négyévente, mindig a parlamenti ciklus félidejében lennének önkormányzati választások.
Mentelmi jog. A parlamenti képviselők mentelmi joga nem terjedne ki a szonda megfújására. Egységesítenék valamennyi közjogi tisztviselő mentelmi jogának tartalmát; megszüntetnék az ügyészségi titkárok, fogalmazók, nyomozók és ügyintézők mentelmi jogát, a bírósági ülnökökét pedig erre a tevékenységükre korlátoznák.
Minőségi jogalkotás. A jogalkotási törvényben 1987 óta nem voltak érdemi módosítások. A javaslat amellett, hogy megszünteti az anakronizmusokat, minden jogszabály előkészítésekor kötelezővé teszi a hatásvizsgálat elkészítését. A polgárok, a civil szervezetek és az egyházak minden jogszabály tervezetét megismerhetnék már azelőtt, hogy a kormány elfogadná azokat.
Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője elmondta: az előre jelzettnél később, a hét végén kapták meg a kormányzati javaslatcsomagot. Hangsúlyozta: ennek ellenére tanulmányozni fogják, és már a mai nap folyamán a szövetség jogi és közigazgatási kabinetjének vezetője, Répássy Róbert egyeztetni fog arról a miniszterelnök kabinetfőnökével. „Ugyanakkor szeretném jelezni, hogy a Fidesz már korábban átküldte javaslatait a szocialista pártnak, illetve a kormányzó erőknek, többek között a költségvetési tanácsról, a 200 fős parlament alkotmányba foglalásáról, valamint a kormánytagok anyagi felelősségvállalásáról az államháztartási hiánnyal kapcsolatban. Azonban mind a mai napig nem érkezett semmifajta válasz a kormányzók részéről” – jegyezte meg Szijjártó Péter. Az MDF sajtóirodája csak annyit közölt: a párt legkorábban ma kezd el foglalkozni a javaslatokkal.