Prohászka Ottokárra emlékeznek

Nagyszabású fáklyás felvonulás lesz ma este Székesfehérvárott Prohászka Ottokár újratemetésének évfordulóján a néhai püspök, író és politikus emlékévének eseményeként.

Több ezer fő részvétele várható a fáklyás felvonuláson, amelyet ünnepi szentmise előz meg este hét órai kezdettel a székesfehérvári bazilikában. A püspöki hivatali teendőit 1906-tól ellátó, 1927-ben elhunyt Prohászka Ottokár tisztelői a bazilikából abba az emléktemplomba vonulnak, ahová a profetikus erejű hitszónokot, gondolkodót 1938-ban újratemették. Ott Spányi Antal megyés püspök mond beszédet.
Lapunknak Mózessy Gergely, a Székesfehérvári Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója úgy fogalmazott: Prohászka, elutasítva a barokk pompát, az egyház megújulásán fáradozott. Emellett elemezte a kor tudományos és társadalmi folyamatait. Politikusként és íróként is nagy szociális érzékenységet mutatott, ez megnyilvánult keresztényszociális programjában és karitatív cselekedeteiben egyaránt. A püspöki levéltáros megemlítette, hogy a főpap publicisztikái egy részében élesen szembeszállt a korabeli, etikai tabukat döntögető liberalizmussal és ateista szociáldemokráciával.
„A konzervatív antiszemita ideológia egyik vezéralakja” – ez a felirat olvasható a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán Prohászka arcképe alatt. Ehhez Mózessy azt fűzte hozzá: „A mai és az 1920-es szóhasználat különbözik egymástól, még ha hajlamosak volnánk is a holokauszt szemüvegén át visszapillantani a jóval korábbi múltba. Ezt a kérdéskört egyébként sem lehet kiragadni az életmű egészéből és folyamatából. Sokat elárul, hogy a püspök életművének végén a következő című írás áll: »Zsidó testvéreimhez«.” Kérdésünkre, lesz-e valaha közmegegyezés Prohászka történelmi értékelésében, a kutató így felelt: „Ma még a megszokásból, meggyőződésből vagy politikai érdekből tiltakozók a leghangosabbak; de látok reményt arra, hogy sikerül a középre visszatalálás. Ebben viszont nem a bulvármédia, hanem a szakmai fórumok segíthetnek.”