Putyin-prológ a G8-csúcshoz?

Elsősorban a külföldnek szól majd Vlagyimir Putyin orosz elnök a parlament két háza előtt ma elhangzó évi üzenete. E várakozásokat indokolják az Oroszországot a nemzetközi porondon egyre gyakrabban érő bírálatok, s az a tény is, hogy ez évben Oroszország a G8-ak soros elnöke. A programbeszéd egy nappal a patrióta szellemet erősítő győzelem napi ünnepségek után hangzik el.

Bár a gyakorlat az, hogy az orosz elnök hagyományos évi üzenetének mintegy kétharmad része a belpolitikával foglalkozik, s a lakosság is inkább a szociális és gazdasági kérdésekre kíváncsi, a kiszivárgott információk alapján a szakértők szerint az idei beszéd inkább a külpolitikai kérdésekre, Oroszország nemzetközi térben elfoglalt helyére koncentrál. Mint a Kreml adminisztrációjának egy neve elhallgatását kérő munkatársa elmondta, idén minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektettek a beszéd külpolitikai részének előkészítésére, ám az üzenet végső belső arányait az elnök dönti el. Mint az informátor fogalmaz, ezzel a tematikával az utóbbi három év programbeszédei egyfajta trilógiát képeznének. Két évvel ezelőtt Putyin a gazdaságra – a növekedésre, a lakáshelyzetre, az egészségügyre, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére – helyezte a hangsúlyt, tavaly a politika – a föderáció és a demokrácia erősítése, valamint a civil társadalom – állt a középpontban, míg idén az ország nemzetközi pozicionálásán lenne a sor. E súlyozást az első esetében a Jukosz körüli hisztéria indokolta, majd tavaly a belpolitikai tér Beszlan utáni átformálása. E logikába nagyon is illene két hónappal a szentpétervári G8-csúcs előtt az országot érő nemzetközi bírálatok közepette a külpolitikai kérdések előtérbe tolása.
Putyin már év eleji nemzetközi sajtóértekezletén a világpolitika egyenrangú szereplőjeként határozta meg Oroszországot, míg Szergej Ivanov védelmi miniszter azt emelte ki, hogy a gyenge Oroszország már a múlté. Az elnök e szellemben – egyfajta válaszként Cheney bírálataira – felvázolhatja az orosz demokrácia belső képét, különös hangsúlyt helyezve arra, hogy a politikai rendszer formálása az ország belügye. Kiállhat amellett, hogy Oroszországnak joga van az aktív külpolitizáláshoz, érdekeinek megvédéséhez a posztszovjet térségben. Putyin orosz előterjesztésként felvetheti az urándúsítás nemzetközi központjának létrehozását és az az energiabiztonság kérdését. Mindezekkel összefüggésben külön hangsúlyt kaphat az ország versenyképességének növelése, gazdasági értelemben vett nyitottsága.

Kilépés a FÁK-ból? Immár a pszichikai hadviselés részeként értékelhető, hogy a patriotizmust hirdető moszkvai győzelem napi ünnepségek idején az amerikai vezetés igyekszik megtépázni Oroszország önbizalmát. Ezt szolgálta részben tavaly Bush rigai, majd most Cheney vilniusi beszéde. Talán az sem véletlen, hogy éppen ezekben a napokban vetették fel előbb Tbilisziben, majd Kijevben, hogy az Egyesült Államok két leghűségesebb térségbeli szövetségese, Grúzia, illetve Ukrajna kilépését fontolgatja a Független Államok Közösségéből. (MN)