Rükverc

A Fővárosi Bíróságon egy különösen érdekes pör kezdődött. A első nyilvános tárgyalásra tegnap reggel került sor, s talán pár percig tartott. Aztán úgy, ahogy volt, a pörnek is véget vetve rögvest be is fejeződött. A felperes Gyurcsány Ferenc volt, aki elégtételt kívánt venni a Magyar Nemzeten a személyét érintő cikksorozat miatt.
Azt, hogy Gyurcsány nagy erőkkel ront nekünk, előre lehetett tudni. Az üzleti tevékenységét részletesen ismertető cikkeink után adott nyilatkozatai ugyanis azt mutatták, hogy a kormányfő rettenetes haragra lobbant. A nem létező cége, a Nomentana Kft. tevékenységét ismertető cikkünk után érzékeltette, hogy itt kő kövön nem marad, közhiteles dokumentumokkal alátámasztott „pimaszkodásunk” nem lesz következmények nélküli. – Nincs határa a személyes bántásnak és a rágalomnak, de ehhez már hozzászoktam – panaszkodott például a TV2 Tények című műsorában. Aztán azt is hozzátette, hogy rágalomra nem szabad rágalommal, hazugságra pedig hazugsággal válaszolni, de ezt már akkor sem értette senki. Haragos mondatai ekképp folytatódtak, még ha azokat az első pillanatban sem hitte el senki: „soha senkinek: államnak, banknak, vevőnek, szállítónak, tulajdonosnak sem előnye, sem hátránya nem származott azokból a jogi pontatlanságokból, amelyet aztán később, talán egy év alatt sikerült rendbe tennie a társaságnak”. Végül így csapott le ránk: „mivel engem bűnnel vádolnak, hát nincs nagyon más lehetőségem, mint perelni; ezt a jövő héten megteszem”.
Megtette, perelt. Persze nem mindenért. Csupán pár dolog nem tetszett neki. Például a lap azon megállapítása, hogy egy nem létező céggel alapozta meg vagyonát. De, azzal alapozta meg.
Az is bökte a szemét, hogy leírtuk: ő személyesen hatóságokhoz benyújtott okiratokat írt alá, szerződéseket kötött, taggyűléseken képviselte a fantomcéget. Pedig ez pontosan így volt.
Ezeken túl sérelmezte, hogy az egyik kft. taggyűlésén tanúsított magatartását zsarolásnak írtuk le. Holott ez sem történt másként. A magát mindig, még miniszterelnöknek is baloldali érzelműként beállított Gyurcsány Ferenc megzsarolva munkásait porig alázta őket. Azzal fenyegette meg őket, hogyha nem mondanak le tulajdonrészükről bagóért, akkor bedönti az egész kócerájt.
Nem tetszett neki az sem, amikor a nem létező Nomentana Kft.-ben neki tulajdonítva bűncselekménygyanús tevékenységet emlegettünk. De vajon mire számított? Arra, hogy az éveken át „lefideszesezett” legfőbb ügyész, Polt Péter szervezetéhez hasonlóan az igazság keresése helyett „felpuhulunk”? A fantom Nomentanához kísértetiesen hasonló esetekben ugyanis a bűnüldöző hatóságok egyáltalán nem voltak elnézőek. Ezek közül ismertettünk is egy párat. Az egyik ügyben épp büntetőbíróság előtt áll az ügyvezető, súlyos börtön- és pénzbüntetések elé nézve. Egy másikban pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdasági bűncselekmények felkutatására kiképzett nyomozói szállták meg a cég telephelyét, miután az ügyészség észlelte, hogy a vállalkozás nem ott működik, ahol a cégbírósági bejegyzés szerint kellene. Vagyis az ügyészség és a rendőrség akkor nem volt rest. Ám amíg ezekben az esetekben az igazság kiderítése érdekében nyomozott, intézkedett, addig a Gyurcsány Ferenc személyéhez köthető bűncselekménygyanús ügyekben a füle botját sem mozgatta. Bárándy Péter kijelentését kölcsön véve ég az arcunk. Tegyük hozzá: független jogászokéval együtt.
A tegnapi bírósági tárgyaláson feltűnő csend honolt. A tárgyalóterem előtt nem gyülekeztek a balliberális sajtó kamerái és a tollukat hegyező újságírói, akiket a kormányzati felelősség nélküli jobboldali ellenzék vezetője jobban érdekel, mint Magyarország legfontosabb közjogi méltósága. Gyurcsány Ferenc pedig mintha mindezt tudta volna, megfelelt ennek a várakozásnak. Olyan bátor volt, mint a nyúl. A Magyar Nemzet ellen nagy garral bejelentett pörbéli keresetét visszavonta, a Fővárosi Bíróságra még az ügyvédje sem dugta oda az orrát.