Sólyom: A kormány kormányozzon!

Sólyom László köztársasági elnök szerint a kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltként azt ígérte, hogy átalakítják a közigazgatást, a közszolgáltatásokat – elsősorban az egészségügyet –, valamint a szociális és a nyugdíjrendszert.

Vége a kampánynak, mostantól más beszédmódra van szükség – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülését megnyitó beszédében. Az államfő szerint a választások után a tények, a döntések és a felelősségvállalás ideje jött el. Mint mondta, a kormányzati felelősség körét és a kormánypártok szerepét egyértelművé kell tenni és megkülönböztetni attól a helyzettől, amikor az országgyűlési képviselők együttesen viselik a felelősséget. A demokrácia szabályaira hivatkozva hangsúlyozta, hogy a kormánytöbbségnek különleges feladata és felelőssége van a kormányzással összefüggő kérdésekben. Példaként hozta erre a költségvetés ügyét.
Beszédében az államfő kitért az Országgyűlés közös felelősségére is, amely – mint mondta – nem kisebb súlyú. Hangsúlyozta, hogy például az olyan alapkérdések, mint az államszervezet és az önkormányzatiság területe, csak az ellenzék egyetértésével szabályozhatók. Az Országgyűlés közös felelősségéről szólva hangsúlyozta azt is, hogy a nemzet javát szolgálná, ha néhány, ciklusokon átívelő alapkérdésben legalább stratégiai szinten egyetértésre jutna a törvényhozás. A köztársasági elnök ennek kapcsán a környezetvédelem, a jövő nemzedékek iránti felelősség, a kultúra és a tudomány ügyére hívta fel a figyelmet, valamint kijelentette, új alapon, közösen kell újra felépíteni a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát. Hozzátette, hogy bár „a külpolitika hétköznapjai a kormány cselekvésére tartoznak”, de az új feltételekhez igazodó, hosszú távú törekvéseiben konszenzusos, világos külpolitikai irányvonal a parlament felelőssége is. Az államfő szólt arról is, hogy a független szervek tevékenységében nem érvényesülhet pártpolitikai befolyás.
Olyan Országgyűlésre van szükség, amelyet köztisztelet övez és önbecsülés éltet – ezt az új parlament korelnöke, Horváth János mondta beszédében. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy az alkotmány címe – 1949. évi XX. törvény – végre megváltozzon, mert az akkori deklaráció a kommunista diktatúra eszköze volt, és bár az 1989 óta már a múlté, a cím félrevezető és bántó.
Szili Katalin – miután házelnökké választották – köszöntőjében hangsúlyozta: az elkerülhetetlen reformoknak a biztonságos társadalmi változás jegyében kell végbemenniük. Közösen kell cselekedni a kormánynak és az ellenzéknek, ám a mindenkori kormányzó erők viselik a felelősség döntő részét – tette hozzá. Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy az új Országgyűlés megalakulásával a jelenlegi kabinet ügyvezető kormánnyá alakul át egészen az új kormányzat megalakulásáig. Addig nemzetközi szerződéseket nem köthet, és törvényt is csak szükség esetén alkothat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelöltként a várható lépésekről elmondta: olyan államra van szükség, amely nem ellenzéke a cselekvésnek, hanem szolgálója az előrejutásnak. Azt ígérte, hogy átalakítják a közigazgatást, a közszolgáltatásokat – elsősorban az egészségügyet –, valamint a szociális és a nyugdíjrendszert. A jelölt azt mondta, hogy 10 millió ember nevében és 15 millió érdekében kíván cselekedni. Elmondása szerint érti azt, hogy a Kárpát-medencében nem akarják „beérni kevéssel”, hanem azt akarják megmutatni: nem menekülni kell a kihívás elől, hanem felvenni a kesztyűt. – Vitáink vannak, de van egy közös haza: a harmadik Magyar Köztársaság – tette hozzá. Kifejtette: demokratikus politikusként nagyszerű dolog áldozatot hozni. – Értem a feladatot, büszke szociáldemokrataként, hazafiként meg kívánok neki felelni – mondta a köztársasági elnök átiratára reagálva. Gyurcsány Ferenc két hét múlva ígérte új kormánya programjának bemutatását.
Gyurcsány Ferenc a parlamenti ellenzéki pártok elnökeinek tegnap küldött levelében azt írta: kötelességének tartja, hogy az ország életét érintő legfontosabb ügyekben megegyezést keressen a politikai pártok között, illetve konszenzust igyekezzen teremteni a kétharmados többséggel eldönthető kérdésekben, és azt javasolta, a jövő héten, a kormányprogram parlamenti vitáját megelőzően találjanak módot arra, hogy vele eszmecserét folytassanak. Hozzátette: a pártelnököket szívesen felkeresi a hivatalukban.