Tovább késik az M6-os átadása

Március végétől havi egymilliárd forint rendelkezésre állási díjtól estek el eddig az Érd–Dunaújváros közötti sztrádát építő M6 Duna Autópálya Konzorcium német és osztrák befektetői. A sztrádát nem adták át a szerződésben rögzített határidőre, a felhozott indokokkal a szaktárca nem ért egyet. A tervek szerint június első felétől utazhatunk a sztrádaszakaszon.

Lassacskán elkészül a március 31-re ígért M6-os autópálya Érd-tető–Dunaújváros közötti 58,6 kilométer hosszú szakasza, a május 31-re tervezett műszaki átadás-átvételig azonban még akad némi munka. A legutóbbi hatósági szemlén készült egy lista az elvégzendő teendőkről: még aszfaltozási munkák vannak hátra a csomópontokon, naponta 3–3,5 kilométer hoszszú szalagkorlát építése szükséges, hátravan még néhol a jelzőtáblák elhelyezése, a burkolati jelek festése, valamint a vadvédő kerítés építésének befejezése. A konzorciumnál biztosak a május 31-i műszaki átadásban, az új sztráda viszont ekkorra még nem helyezhető forgalomba. Értesüléseink szerint a Központi Közlekedési Felügyelet – abban az esetben, ha a hatóság kirendelt szakemberei az átadás-átvételkor mindent rendben találnak – június 5-én vagy 6-án adja meg az ideiglenes forgalomba helyezési engedélyt. Ezután még a gazdasági és közlekedési miniszternek is engedélyeznie kell az autópálya átadását, így a forgalom június első felében indulhat meg az M6-oson. Végleges állapotban a koncessziós szerződés szerint szeptember 30-ig kell az autópályát átadni, ám a még hátralevő munkák – növénytelepítés, pihenőhelyek kialakítása – nem akadályozhatják a forgalmat.
Igazából nem is ez okozza a beruházó és üzemeltető konzorcium német és osztrák tulajdonosainak a legnagyobb problémát, hanem az, hogy a szerződés szerinti rendelkezésre állási díjhoz már áprilisban szerettek volna hozzájutni. Ez pedig nem csekély összeg, hiszen havonta négymillió eurót, vagyis 1,05 milliárd forintot fizet az állam rendelkezésre állási díjként. Mivel a koncessziós időtartam 2006. március 31-től tart 22 évig, a kifizetés tekintetében már az induláskor két hónap mínuszba kerültek a befektetők. Az államot képviselő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) vezetése viszont nem fogadja el a késés indokait. Ezek között szerepel a kivitelező szerint a szokatlanul zord időjárás – idén márciusban és áprilisban az esőzések és az áradások miatt több szakaszon állt az építkezés –, az építő konzorcium szerint másfél-két hónapos késést jelentett a soron kívül beiktatott régészeti feltárás, és a kisajátítás sem haladt zökkenőmentesen az állam részéről. Tetézte a problémákat, hogy a szerződésben szereplő 2,5 millió tonna kohósalak helyett eredetileg csak 750 ezret építettek be az alapokba, aminek a pótlása szintén időigényes volt. A minisztérium az időjárással kapcsolatos kifogásokat elutasította, mondván: egy rutinos kivitelezőnek ilyen körülményekkel számolnia kell. Más kérdés, hogy az M6-os projekt előkészítésekor még a Medgyessy-kormány ragaszkodott a 2006. március 31-i dátumhoz – szakemberek már akkor azt mondták, hogy ez műszakilag nehezen teljesíthető –, hiszen így a választások előtt elkészült volna a sztráda.
Az egyeztetések a felek között jelenleg is zajlanak. Megegyezés hiányában – információink szerint – a konzorcium részéről felvetődött, hogy bírósághoz fordulnak. A GKM viszont lépéselőnyben van, hiszen a beruházók meg szeretnék vetni a lábukat a magyar mélyépítőpiacon, és egy per – éppen a referenciamunkánál – a későbbi megbízatások elnyerése érdekében nem túl jó ajánlólevél. Az Érd–Dunaújváros közötti sztráda 420-430 millió euróért, azaz 110 milliárd forintért épül meg, a finanszírozási költségek miatt – a beruházás 90 százalékához bankok nyújtanak hitelt – 500 millió euróba kerül a kivitelezés. Az M6-osnál a befektetők számára a megtérülési idő 10-12 év, ebben benne van az is, hogy egy alkalommal teljesen fel kell újítani az autópályát.
Az építkezés és a túlterhelt teherautók miatt tönkrementek a környékbeli alsóbbrendű utak. Sovány vigasz az önkormányzatok számára, hogy ezeket az utakat nem az autópálya-építés kiszolgálására tervezték. A helyreállításra még nem talált megoldást sem a konzorcium, sem a beruházást megrendelő állam. A konzorcium eddig kétmillió eurót fordított a helyreállításra, ami nem oldotta meg a helyzetet. Komolyak a problémák Ráckeresztúr, Kulcs és Baracs térségében. A szaktárca tájékoztatása szerint ez ügyben is egyeztetnek a beruházóval.