Újabb kemény uniós figyelmeztetés

Igen aggályos Magyarország helyzete: az államháztartás hiánya nagyon magas, és a költségvetés rendbetételét célzó komoly intézkedések még nem születtek meg – figyelmeztetett tegnap Joaquín Almunia, az Európai Unió pénzügyi biztosa, aki annak a félelmének is hangot adott, hogy a jelenlegi magyarországi folyamatok a hiány további növekedését mutatják.

Joaquín Almunia a szeptemberig benyújtandó új konvergenciaprogrammal kapcsolatos elvárásairól közölte: erre vonatkozó választ csak azt követően tud adni, hogy az új kormányprogramot megismerte, a konvergenciaprogramot és az abban foglalt intézkedéseket azonban nagyon várják. A pénzügyi biztos megjegyezte: tudomása szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Veres János pénzügyminiszter tisztában van a helyzet súlyosságával. Emlékeztetett, múlt héten Veres Jánostól ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a költségvetés konszolidációja az új kormány első feladatai között szerepel.
„Remélem, olyan középtávú hiánycsökkentő tervet készít el a magyar kormány, amely hihető és hatékony – húzta alá, hozzátéve: Brüsszelnek nemcsak a magyar konvergenciaprogramot kell elfogadnia, de újabb ajánlásokat is ki kell kidolgoznia a magyar deficit kiigazítására.” Az EU pénzügyi felelőse mindezt az euró bevezetéséről tartott tegnapi nemzetközi konferencia szünetében nyilatkozta, ahol a 2010-es euróbevezetési céldátum tarthatóságát illetően úgy fogalmazott: a dátum helybenhagyása vagy megváltoztatása a magyar kormánytól függ. Mint mondta, a stabilitási egyezmény előírásai valamennyi uniós tagállamra érvényesek.
Hasonló véleményt fogalmazott meg egyes tagországok túlköltekezését illetően a konferencián felszólaló Karl-Heinz Grasser, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának soros elnöke, aki rámutatott: a költségvetési fegyelem betartatása az Ecofin egyik legfontosabb feladatát jelenti.
Évente 0,6–0,8 százalékkal lehetne magasabb a magyar gazdasági növekedés üteme, ha Magyarország már az euróövezet tagja lenne – jelentette ki a fórumon szintén felszólaló Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki emlékeztetett: a közös uniós valuta átvétele esetén megszűnik a forintból adódó kockázat, mérséklődik az infláció és a jegybanki alapkamat. Szavai szerint néhány évvel ezelőtt hazánkat még az euróövezethez elsőként csatlakozó országok között tartották számon, mára azonban Magyarország maradt az egyetlen tagállam, amely egyetlen maasrichti követelményt sem teljesít. Hozzátette: nem elsősorban az uniós előírások miatt, hanem a magyar gazdaság érdekében kell az euróbevezetési feltételeket mielőbb teljesítenie az országnak.
Mint ismert, az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a 25 uniós tagállam közül – a tavalyi évhez hasonlóan – idén és jövőre is hazánk halmozza fel a legmagasabb GDP-arányos költségvetési hiányt, messze túllépve az euró bevezetéséhez szükséges háromszázalékos maximumértéket.