Választási költekezés

Soha nem látott mértékű választási költekezésről adnak számot a Pénzügyminisztérium tegnap közzétett adatai, amelyek szerint az április végéig felhalmozódott államháztartási hiány elérte a 904,2 milliárd forintot, azaz majdnem háromszor akkora, mint a 2002-es választások idején.

Minden idők legnagyobb hiányát produkálta április végén az államháztartás, ahol csaknem háromszor akkora deficit gyülemlett fel, mint az előző, 2002-es választások idején – derül ki a Pénzügyminisztérium legfrissebb tájékoztatójából, amely szerint az április végéig felhalmozódott hiány 904,2 milliárd forintra rúgott. Mindez azt jelenti, hogy a teljes évre előirányzott deficitnek az 58,5 százaléka már teljesült is az első négy hónapban. A felpörgetett választási költekezést jól érzékelteti, hogy a központi költségvetés áprilisban 111,5 milliárd forinttal költött többet bevételeinél. Az áprilisi államháztartási hiány összesen 115 milliárd forint volt, miután múlt hónapban a társadalombiztosítási alapok 9,5 milliárd forintos hiánnyal, az elkülönített állami pénzalapok pedig hatmilliárd forintos többlettel zártak. Az Európai Bizottság, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a hazai és a nemzetközi gazdaságkutató intézetek még az idei megszorító intézkedések esetén is irreálisnak tartják a 2006-os hiánycélt, és a bruttó hazai össztermék 6-10 százalékára rúgó hiányt várnak. A deficitet tovább növelhetik az autópálya-építések idei kiadásai, abban az esetben, ha a kormánynak nem sikerül olyan módszert találnia, amellyel a költségvetésen kívül tudja elszámolni ezeket a tételeket.
A hivatalos hiánycél az idén egyszer már fölfelé módosult, miután az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat márciusban úgy határozott: az idei és a jövő évi költségvetésben el kell számolnunk a Gripen-beszerzéseket. A döntés mindkét évben a GDP 0,3 százalékával emeli meg a deficitet. Az elszámolási viták ellenére annyi már most bizonyos: az idén is hazánk marad az Európai Unió legnagyobb költségvetési hiányát produkáló tagállama.