A reklám helye

Azért ez már őrület, ami itt a reklámfronton megy. Nálunk naponta hat-nyolc utazási kalauzt, butikmeghívót, szexkatalógust, hírújságot és fitneszprogramot dobnak be a postaládába, néha alig tudom elcipelni a kukáig, pedig nincs messze a kuka, talán három méterre. A jelek szerint bezsongott a reklámipar a nyári melegben, csak ontja magából a sok tupírozott marhaságot, csupa infantilis, anglomán affektálás az egész – idézni nem szeretnék belőlük, azzal csak a malmukra hajtanám a vizet.
A reklám helye nálunk a kukában van, minket itt senki ne nézzen fejlődésben visszamaradt egyednek. Köszönöm, nem szeretnék jutányosan a tengerre utazni, a nyereményautóról is lemondok, és a pezsgős vacsora sem érdekel, ha azt a reklámújságon át közlik velem.
Ha majd egyszer szórólapon hirdetik a tízparancsolatot, a szülőkre váró menhelyi gyermekek névsorát, az elárvult kölyökkutyák telephelyének címét, vagy csak azt, hogy évforduló közeleg, el ne feledkezzünk Erkelről, Mikszáthról, Benczúr Gyuláról… Szóval, ha ilyesmiről is olvashatok majd a postaláda papírrengetegében, akkor talán hinni fogok a reklám szavának. Addig, ha lehet, kíméljen a reklámipar.