A vörös ék ellen tüntettek

Polgári engedetlenséget helyezett kilátásba ’56-os szervezetek egy csoportja, ha a miniszterelnök nem állítja le a magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján felavatandó központi emlékmű kivitelezését. Szombaton több százan tüntettek a helyszínen a „vaskefe”, avagy a „vörös ék” ellen.

Vasbitót ne! Tiszteletet! – efféle táblák tűntek fel a lyukas nemzeti zászlók között a Rákosiék által felrobbantott Regnum Marianum-templom helyén demonstráló tömegben. A rendezvénytől száz méterre már folyik az 1956. október 23-án ledöntött Sztálin-szobor tájékán a nagy kiterjedésű és mélységű tereprendezés. Ott kívánja felállítani a kormány az ötvenhatosok beleszólása nélkül kiválasztott központi emlékművet. A győztes pályamű 2006 darab, ék alakba rendeződő vascövek. „Teljesen tudatos lehetett, hogy éppen azt a szobortervet választották ki, ami csak a szabadságharc eltiprását juttatja eszünkbe” – közölte gyanúját munkatársunkkal az egyik résztvevő. A tüntetés házigazdája, Murányi László egykori tévériporter bevezetőjében azt a kérdést tette fel hallgatóságának: „Hol a magyarság tűréshatára 2006-ban?” Ezzel egyszerre célzott az ötvenhatosok által már elutasított emlékműre, és a „hol bohóckodó, hol bűvészkedő” Gyurcsány Ferenc kiárusító és megszorítási intézkedéseire.
Az első szónok, Balás-Piri László történész a Társadalmi Igazságtétel Bizottság nevében cáfolta, hogy megkéstek volna ezzel a tüntetéssel. Felidézte, a pályázati eredményhirdetés óta folyamatosan tiltakoznak, többek között a TIB kibővített elnökségi ülése is elítélte a kompozíciót, amely „nem fog semmit sugározni ötvenhat szellemiségéből”. Balás-Piri kijelentette: „nem hiszünk a szocialisták pálfordulásában, ők a szívük mélyén ötvenhatot még ma is ellenforradalomnak tartják.” Indoklásul a mindmáig jelentkező vöröscsillag-kultuszt, Tóth Ilona és Mansfeld Péter megrágalmazását, a szovjet hadsereg felszabadítóként való, évenkénti dicsőítését hozta fel.
„Akadályozzuk meg e rakás ócskavas felállítását, amely mellett azok akarnak krokodilkönnyeket hullatni, akiknek az elődei a forradalmárok gyilkosai voltak” – hangoztatta Vanek Béla, az 1956-os Alapítvány titkára. Sérelmezte, hogy a szoborbizottságban nem volt egyetlen „lángot őrző” sem. Szerinte ennek logikus következménye, hogy legfeljebb bitófákra és támadó harci alakzatra, a szabadságharcot eltipró hadseregre emlékeztetne a győztes kompozíció. „Azt hittük 16 éve, minden értünk történik majd, 1956-ért, de ez a Gyurcsány-ék jelzi, hogy minket félresöpörve ők akarnak itt ünnepelni, dáridózni” – fogalmazott Wittner Mária egykori halálraítélt, a Fidesz országgyűlési képviselője. „A lyukas zászlót a vörös ékre, a vasbitókra akarják ráakasztani” – jósolta, ezzel indokolva, hogy miért írtak tiltakozó levelet Gyurcsány Ferencnek. A levélben felszólították a kormányfőt, hogy mivel az emlékmű nem fejezi ki sem a forradalom örömét, sem a leveretés és a mártírok iránti fájdalmat, állítsák le a beruházás kivitelezését. Ha nem, az ötvenhatosok a polgári engedetlenség eszközeivel fognak élni.
A tüntetésen egy provokációgyanús eset is történt: egy kerékpáros szorosan a rendezvény mellett elhajtva lefasisztázta a tömeget, ebből kisebbfajta szóváltás lett, és mivel a rendőrség állítólag a kerékpáros pártját fogta, az egyik tüntető jegyzőkönyvet vetetett fel.