Belehúzott az OTP

A régiós trendeknek megfelelően ismét erősödéssel zárt tegnap a Budapesti Értéktőzsde indexe, ugyanakkor a forintpiacon érezhető volt némi bizonytalankodás a mára várt amerikai kamatdöntés miatt, így nemzeti fizetőeszközünk a tegnapi kereskedés folytán kismértékben tovább gyengült. A kamatemelési félelmek miatt a nyugat-európai tőkepiaci mutatók jellemzően a veszteséges oldalon mozogtak, s csupán a kedvező tengerentúli piacnyitáskor tértek kissé magukhoz.

Tegnap kissé óvatosabbá váltak a befektetők a pesti parketten az előző napi rallit követően, s így a Budapesti Értéktőzsde indexe több mint 200 pontos gyengüléssel kezdett. A visszafogott kereskedést a tengerentúli piacok gyenge keddi szereplése, illetve az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) várható kamatemelése is befolyásolhatta. A kezdeti visszafogottság ugyanakkor tiszavirág-életűnek bizonyult, s a BUX-index még délelőtt meredek emelkedésbe kezdett. Noha a kereskedés során 20 200 pont fölött is járt a mutató, úgy tűnt, a 20 ezer pontos szintet erősebb ellenállási pontnak tekinthetjük. Természetesen ez függ attól, hogy milyen mértékű kamatemelésre készül az Európai Központi Bank, illetve a Fed. A várakozások szerint a Fed újabb 0,25 bázispontos kamatemelésre készül – amit a piac már beépített az árakba –, ugyanakkor elhangzottak olyan elemzői vélemények is, hogy Bern Bernanke, a Fed új vezére akár 0,5 bázispontos emelést sem vetne el. Az első esetben az amerikai kamat elérné az 5,25 százalékos szintet. A nagyobb mértékű emelés, illetve egy augusztusra vonatkozó további kamatemelési előrejelzés újabb indokot adna a a befektetőknek a feltörekvő piacokról való tőkekivonásra. A magasabb kamat nyomán ugyanis tovább javulna a tízéves amerikai államkötvények hozama, amely az alacsonyabb kockázat következtében vonzóbbá válhat a befektetőknek. Ez esetben nemcsak a BUX csökkenésére, hanem a forint további gyengülésére is számíthatunk. A Deák Ferenc utcai mutató egyébként tegnap – főként az OTP újabb száguldásának köszönhetően – 27 milliárdos forgalomban, 2,2 százalékkal,
20 175 pontra erősödött. Az OTP több mint 16 milliárdos forgalomban, 6,4 százalékkal, 5850 forintra emelkedett. A Mol 0,9 százalékkal, 21 400 forintra javult, a Richter 0,2 százalékkal, 38 400 forintra drágult, a Magyar Telekom pedig 0,75 százalékkal, 810 forintra erősödött. A kisebb kapitalizációs papírok közül 3,8 százalékkal, 1059 forintra ugrott meg az FHB árfolyama és 1,6 százalékkal, 25 900 forintra erősödött az Egis. Esett viszont 0,8 százalékkal a napközben még javulást jelző Fotex és ereszkedett 0,1 százalékkal a BorsodChem is. Előbbi 522 forinton, utóbbi pedig 2448 forinton zárt.
Lényegében különösebb hír nélkül tegnap tovább gyengült a forint a bankközi devizapiacon. Délután az eurót 281,20–281,30 forinton jegyezték, szemben a tegnapi 280,40/60 forintos árfolyammal. A gyengülés annál érdekesebb, mivel a régióban ezúttal csak a hazai valuta ereszkedett. A dollárt 223,90–224 forinton jegyezték, szemben az előző nap délutáni 222,60/80 forintos árfolyammal.
Hasonlóan a hazai piachoz a régiós tőzsdék is jól teljesítettek, egyedüli kivételként a 0,9 százalékkal hanyatló cseh PX50-mutató említhető. A lengyel WIG 20 1,8 százalékot, az orosz RTS pedig 1,2 százalékot erősödött. A nyugat-európai piacok viszont nem tudtak kikerülni a kamatemelési félelmek hatása alól, s továbbra is veszteséges oldalon araszolgattak. Délután viszont, a pozitív tengerentúli nyitást követően, a vén kontinensen is megélénkült a kereskedés, s a mutatók átlendültek a nyereséges oldalra. Az optimizmus nem tartott sokáig, ugyanis az amerikai kormányzat késő délutáni beszámolója szerint a vártnál sokkal jobban csökkentek a múlt héten az amerikai olajtartalékok. A nyersolajtartalék 3,4 millió hordóval csökkent, több mint négyszerte jobban a vártnál, míg a benzintartalék a várt stagnálás helyett egymillió hordóval csökkent. Az igen ideges befektetői környezetben e hír elegendő volt arra, hogy a tengerentúli és az európai börzék egyaránt lejtőre kerüljenek.