Nyugaton, főként Angliában jóval nagyobb figyelem irányul a globális melegedésre, mint idehaza. Legutóbb a Time és a New Statesman szentelt különszámot az éghajlatváltozásnak. Ha nem érkeznének hírek a megszaporodott szélsőséges időjárási jelenségekről, azt lehetne hinni, hogy a tudományos világ vagy bizonyos politikai körök agyafúrt manipulációjáról van szó. Rekordmelegeket és -hidegeket regisztrálnak szerte a világon, 2003-ban százéves melegcsúcsok, 2005-ben százéves hideg- és csapadékcsúcsok dőltek meg. Athénban havazott, Isztambulban befagyott a Fekete-tenger, Kalkuttában nulla fokot mértek, Ausztráliában 45 fokos hőség tombolt. De idehaza is általános tapasztalat, hogy az utóbbi években valósággal megbolondult az időjárás. Elmosódtak a határok tavasz, nyár, ősz és tél között, s a magyar szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a globális melegedés Magyarország időjárását is átalakítja.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint hazánk átlaghőmérséklete egy fokkal emelkedett harminc év alatt, de akadnak olyan régiók Északnyugat- és Délkelet-Magyarországon, ahol 1,3 fokkal nőtt ez az érték. A világ tudósai egyre súlyosbodó éghajlati válságról beszélnek, amelynek legfőbb előidézője és egyben áldozata az ember. Az utóbbi évek döbbenetes kutatási eredményei igazolták az aggodalmakat. Másfél éve tárták fel, hogy az Északi-sark kétszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része. Ez azt jelenti, hogy a bolygó éghajlati háztartásában kulcsszerepet játszó „jégsapka” alig száz éven belül eltűnik, és nyaranta nem lesz jég a tengerekben. Évek óta megfigyelhető a pusztulás az Északi-sarkvidéken: fogyatkoznak a jegesmedvék, a fókák, a sirályok, az olvadás miatt megroggyannak az épületek, utak válnak járhatatlanná, a bennszülött vadászok talpa alatt egyre gyakrabban szakad be a jég. A kutatók azt is kimutatták, hogy a globális melegedés okolható a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá és pusztítóbbá válásáért. Az elmúlt harmincöt évben csaknem megduplázódott a legbrutálisabb (a Saffir–Simpson-féle skála szerinti 4-es és 5-ös erősségű) hurrikánok száma világszerte: 1975 és 1989 között 171 nagy hurrikán fordult elő, 1990 és 2004 között 269.
Az éghajlatváltozás sokak szerint nagyobb veszélyt jelent, mint bármiféle tömegpusztító fegyver, ennek ellenére a világ vezetői szemlátomást nem sokat törődnek vele. Már harminc éve nagy erőkkel folynak a kutatások, de egyetlen példa sincs arra, hogy bárhol hathatós ellenintézkedésre került volna sor.
Az egyetlen nemzetközi megállapodás a globális melegedés ellen a kiotói egyezmény, amely tavaly február 16-án lépett életbe azzal, hogy Oroszország is aláírta. Száznegyven ország és az Európai Unió ígéretet tett, hogy csökkenti a gáz- és a szén-dioxid-kibocsátását. Az egyezményt elutasítja India, Kína, Brazília, Ausztrália, valamint a legnagyobb környezetszennyező, az Egyesült Államok. A szakemberek pontosan tudják, hogy ha ezek a hatalmas országok csatlakoznának az egyezményhez, az sem jelentene semmit, a folyamat már megállíthatatlan. Ha varázsütésre nyomban megszűnne a szén, a kőolaj és a földgáz elégetésével keletkező gázok légkörbe jutása, vagyis leállnának az erőművek, gyárak, üzemek, nem lenne se villany, se fűtés, se áruszállítás, senki nem szállna autóba, repülőre, hajóra, a melegedés akkor is tovább folytatódna. Ezzel szemben persze a hagyományos energiaforrásokra épülő ipar hatalmas iramban tör előre.
Sokáig azt hitték, hogy a baj az ipari forradalommal kezdődött, de ez csak részben igaz, mivel az ember ősidők óta hozzájárul a melegedéshez az erdők, mezők módszeres felégetésével. Az ipari forradalom óta egy évezredek óta tartó folyamat gyorsult fel látványosan. Az eddigi legvészterhesebb előrejelzést az oxfordi egyetem kutatói hozták nyilvánosságra. Néhány év alatt 150 ország 95 ezer magánszemélyének számítógépén futtatták le klímamodelljeiket, és az összesített eredmény szerint a Föld átlaghőmérséklete ötven év múlva akár 11 fokkal is emelkedhet, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátás jelentősen csökken. Az éghajlati katasztrófa viszont csupán egyfokos hőmérséklet-emelkedéssel is bekövetkezik.
Székesfehérváron a minap konferenciát tartottak az éghajlatváltozásról. Mika János, az OMSZ éghajlati osztályának vezetője elmondta, soha még akkora várakozás nem előzte meg az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottságának (IPCC) a jelentését, mint az idén. A legutóbbi jelentés 2001-ben készült, és már abban kimondták: bár az elkövetkező másfél évszázad éghajlatát széles bizonytalansági sávban vetítik előre a modellek, mereven el kell utasítani a középérték elfogadását mint a legvalószínűbb eshetőséget. A tudományos közmegegyezés szerint bármi megtörténhet, vagyis egyaránt beigazolódhat a legvadabb és a legszelídebb előrejelzés. Az osztályvezető felhívta a figyelmet az óceáni szállítószalagra vonatkozó legfrissebb kutatási eredményekre is; 2003 októberében kapta meg a Pentagon azt a jelentést, amely az óceáni szállítószalag esetleges leállásáról szól. Egyetlen modell sem támasztja alá, hogy az óceáni cirkuláció leállhat, de ha bekövetkezne, az sem okozna jégkorszakot. A másik felfedezés, hogy az óceáni áramlások lassulása csak a tengereknél okozna lehűlést, a szárazföldön általános melegedés következne be.
Mika János előadása másik felében a hazai éghajlatváltozás hatásairól beszélt. A világon harminc modell létezik, mindegyikkel több mint száz kutató dolgozik. A 45. és 50. szélességi kör közötti sávról, amelyben Magyarország is található, tizenhét modell alapján lehet előrejelzéseket készíteni. Ezeket egészíti ki az itthoni öt kisebb modell, amelyek közül hármat az OMSZ-nél, kettőt pedig az ELTE meteorológiai tanszékén működtetnek. Az eddigi összesített eredmények alapján prognosztizálható, hogy az elkövetkező évtizedekben a 0,6 fokos földi átlagmelegedéshez képest Magyarországon egy fokkal nagyobb lesz a melegedés. A modellek szerint, noha a közeljövőben inkább aszályra lehet számítani, megnő a hirtelen felhőszakadások száma.
Páldy Anna, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKEI) igazgatóhelyettese arról számolt be, hogy az éghajlatváltozás egészségkárosító hatását csupán néhány éve fogadják el egyöntetűen a tudósok.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) óvatos becslése szerint évente 150 ezer ember veszti életét a melegedésnek tulajdonítható természeti csapások következtében. Londonban 1999-ben a környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencia nyilatkozatában fogalmazták meg, hogy a globális melegedés károsítja az emberek egészségét. A részt vevő miniszterek egységes monitorrendszer felállításában állapodtak meg. (A programba 2000-ben Magyarország is bekapcsolódott.) Páldy Anna az éghajlatváltozás hazai egészségügyi hatásairól is beszélt: nő a járványveszély, megszaporodnak a fertőző betegségek, sőt újabbak ütik fel fejüket. A Kárpát-medencében már megjelent a nyugat-nílusi vírus és a hantavírus-fertőzés, s számítani lehet a malária esetleges visszatérésére is. Várhatóan megnövekszik az allergén növények, az UV-sugárzás és a hőmérséklet-ingadozás okozta betegségek száma is. Az OKEI vizsgálata szerint már most kimutatható, hogy az ország déli részén élőknél gyakoribbak a káros UV-sugárzás okozta megbetegedések. Nyaranta szoros az összefüggés a sürgősségi mentőhívások és az egyre melegebb idő között.
A Kárpát-medence lakossága hozzászokott a 18 fokos napi átlaghőmérséklethez, ennek emelkedésével nő az egészségkárosodás, sőt a halálozások száma. Nyáron 5 fokos napi hőmérséklet-növekedés 10 százalékkal fokozza a halálozási kockázatot. Emlékezetes, hogy 2003-ban a franciaországi tragikus hőhullám mennyire megrázta az európai közvéleményt. Magyarország 1992 és 2000 között hatszor élt át hőhullámot, azaz olyan napot, amikor az átlaghőmérséklet eléri vagy meghaladja a 27 fokot. A szakemberek dolgoznak egy háromfokozatú hőségriasztás létrehozásán; a jelenlegi kormányrendeletben csak az szerepel, hogy a küszöbérték elérése rendkívüli időjárási helyzetnek minősül, ezért az intézkedési tervről szóló jogszabályt feltétlenül meg kell alkotni. Az OKEI csatlakozott a magyar klímaváltozás vizsgálatára irányuló Vahava-programhoz, és a készülő nemzeti éghajlat-változási stratégián belül egy klíma-egészségügyi prevenciós stratégia létrehozása a célja.
Antal Z. László, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa az éghajlatváltozásra adható társadalmi válaszokkal foglalkozik. Egy évet töltött az Egyesült Királyságban, ahol az éghajlatváltozás mindennapos kérdés, maga Tony Blair és a királyi család is támogatja a globális melegedés elleni harcot. Az angol kormány tudományos tanácsadó testületének vezetője, David A. King nem kevesebbet állít, mint hogy az éghajlatváltozás a terrorizmusnál is nagyobb veszélyt jelent. Hogy az angol politikát mennyire áthatja az éghajlatváltozás kérdése, mutatja, hogy a minisztériumokban négy-ötszáz ember foglalkozik a problémával, sőt a kormány két éghajlatkutató intézetet is létrehozott a közelmúltban. Antal szerint lenyűgöző az erőfeszítés, amellyel a szakemberek próbálják megtalálni a megoldást, s elkeserítő az az ellenállás, amely ezt az erőfeszítést kíséri. Az autópályán elromlanak a fékek, és a gépkocsi megállíthatatlanul száguld: pontosan ebben a helyzetben van ma az emberiség.
Tánczos Lászlóné, a BME Közlekedésmérnöki Karának tanszékvezető tanára és Prileszky István, a Széchenyi István Egyetem közlekedési tanszékének vezetője a közlekedés ellehetetlenüléséről, a közutak egyre romló állapotáról és a tömegközlekedés tervezett fellendítéséről beszélt. Ma idehaza a téli burkolatkár a kilencvenes évek végére elérte az évi 20 milliárd forintot. Az összeg megemelkedése részben az éghajlatváltozásnak tulajdonítható. A fővárosban az utak 37 százaléka tűrhetetlen állapotú, átlagéletkoruk 30 év körüli, és a húszévesnél öregebbek szerkezete nem megfelelő. László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke követendő példaként említette Bécset, ahol 900 kilométer kerékpárút található, ezenkívül automatákból is lehet biciklit kölcsönözni. Ma negyven országban rendeznek kerékpáros-felvonulást az őszi autómentes napon. Amszterdam lakosainak 45 százaléka használ rendszeresen kerékpárt, ezzel a hollandok tartják a csúcsot, a többi országban ez az arány 14–20 százalék közötti. Tanulságos az az összehasonlítás, hogy egy óra alatt egy háromméteres sávon hány ember képes áthaladni különböző közlekedési eszközökkel: villamoson 22 ezer, kerékpáron 14 ezer, buszon 9 ezer, autóval 2 ezer, míg gyalogosan 19 ezer. Bármily hihetetlen, de nyolc kilométeren, átlagos forgalomban, egy autó és egy bicikli azonos idő alatt jut célba.
Jelenlegi iparával és technikájával az ember nem környezetbarát lény. Amíg az emberiség nem tér át a kőolajról, a földgázról és a szénről a tiszta energiaforrásokra, a szélre, a vízre, a napsugárra és a biomasszára, addig egyre hangosabban ketyeg az éghajlati időzített bomba. A zöld szervezetek a fő bűnösöknek az olajcégeket, az autógyárakat és a világ kormányait tekintik. Gyökeres átalakulásra, valóságos energiaforradalomra van szükség, de a multik és a kormányok érdekei ezt nem teszik lehetővé. A zöld szervezetek az atomenergiát is elutasítják, mondván, veszedelmes, drága, és az atomerőművek lassú elterjedése nem állítaná meg a globális melegedést. Az atomerőművek és az atomhulladékok önmagukban is hatalmas veszélyt jelentenek.
A Greenpeace az egyetlen ésszerű megoldást a decentralizált energiaellátásban látja, vagyis abban, hogy az energiát ott állítják elő, ahol felhasználják. A centralizált energiaellátás a Greenpeace szerint botrányosan elavult, ráadásul hatalmas veszteségekkel jár, több mint kétharmada elvész, mire a fogyasztókhoz jut, ráadásul a globális melegedést előidéző gázok egyharmada így kerül a légkörbe. A Greenpeace szerint nem hiú ábránd néhány évtized alatt áttérni a decentralizált energiaellátásra, sőt a jövő nemzedékeivel szemben morális kötelességünk, hogy megtegyük.
Az Európai Unió 4,7 millió eurót (12 milliárd forint) költ arra, hogy felhívja az emberek figyelmét: a klímaváltozás mindenki ügye. Magyarország többet kap, mert kevésbé vagyunk tisztában a felelősségünkkel. A klímaváltozás elleni harc mindenki ügye, a társadalom minden részének hozzá kell járulnia a küzdelemhez – foglalt állást az unió, s ebben a szellemben hirdette meg a Rajtad múlik a klímaváltozás című kommunikációs kampányt. A mozgalom honlapja – www.climatechange.com – már üzemel.
origo.hu
Ezt elkapták a zsaruk: minden autós álma vált valóra – videó
