Egy lépés Európa felé

Törökország esetleges európai uniós csatlakozásának időpontját pontosan ma még senki sem meri megjósolni, ám az elmúlt napok diplomáciai fordulóit látva aligha kétséges, hogy kínkeserves időszak következik. A hivatalos tárgyalások még októberben kezdődtek meg Ankarával, ám érdemi lépésre, vagyis az első fejezet tényleges napirendre kerülésére tegnapig, az uniós külügyminiszterek luxemburgi találkozójáig kellett várni. A nyitány első pillantásra problémamentesnek tűnhetett, hiszen a kutatást és a tudományt Brüsszel alig szabályozza, mindössze ajánlatokat fogalmaz meg azokkal kapcsolatban. Csakhogy a nagyköveti szintű csütörtöki és pénteki – kudarcos – értekezlethez hasonlóan tegnap Luxemburgban is a tárgyalási folyamat ténye, nem pedig tárgya volt az érdekes.
A lényegi álláspontok semmit sem közeledtek, hiszen az unióba tartó Törökország a mai napig nem ismeri el a huszonötök egyik tagját, Ciprust, amely azonban rendre emlékeztet: bármikor vétót emelhet, ha a helyzet nem változik. Török részről az úgynevezett ankarai jegyzőkönyvet sem ratifikálták, holott e nélkül nem terjeszthető ki az EU és Törökország közötti vámunió a közösség tíz új tagállamára. (Ez tulajdonképpen görög Ciprus elismerését jelentené.) Az EU korábban többször kifogásolta, hogy Ankara továbbra sem engedi be a ciprusi hajókat és repülőket a területére, ami egy EU-tag és egy aspiráns viszonyában legalábbis furcsa. Az Európai Bizottság bővítési biztosa, Olli Rehn május végén úgy fogalmazott, „egyértelmű kapcsolat van a csatlakozási tárgyalások megnyitása és az ankarai jegyzőkönyv valóra váltása között”.
Ciprus tegnap a végsőkig blokkolta a megegyezést, az osztrák elnökség pedig sorra újabb és újabb szövegtervezetekkel állt elő, így kívánván túllendülni a mélyponton. A végleges dokumentumba végül a nicosiai nyomásnak engedve ismét bekerült, hogy az összes tagállam elismerése szükséges a tárgyalások sikeréhez. Ciprus engedett, Abdullah Gül török külügyminiszter pedig a hír hallatán felült a Luxemburgba tartó repülőgépre. A történtek mindazonáltal üzenetértékkel bírnak az unió összes felelős politikai vezetője számára.
Törökország csatlakozását az európai lakosok többsége nem támogatja, sőt a franciák és a hollandok jórészt az unió „túlbővítésétől” való félelmükben utasították el tavaly a közös alkotmányt. Az osztrák elnökség végéhez közeledve Wolfgang Schüssel ugyanakkor egy vasárnap megjelent interjúban összeurópai népszavazást javasolt az alapdokumentum elfogadása érdekében. Csatlakozásról ugyan még szó sincs, ám közben Albánia is megkötötte a stabilitási és társulási egyezményt az EU-val.

Elismert függetlenség. Az EU hivatalosan elismerte tegnap Montenegró függetlenségét, s egyúttal felszólította az új államot, hogy törekedjen egészséges kapcsolatokra Szerbiával. (MTI)