Emelkedett a BUX

Nem túl határozott emelkedést produkált a hét első napján a Budapesti Értéktőzsde részvényeit jegyző index, a BUX. A magyar tőkepiaci indikátor alacsony, 18,7 milliárd forintos forgalom mellett 301,79 pontos emelkedéssel zárt. Az indexet főként a Mol erőteljes emelkedése tartotta fenn, de sokat segített a BUX-nak a Magyar Telekom és a Richter javulása is. A bankközi devizapiacon a forint történelmi mélypontra süllyedt az euróval szemben, a piacnak nem tetszett, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak 0,25 százalékos kamatemelést hajtott végre.

Nem lehetett azt mondani a tegnapi napra, hogy csak a magyar tőzsde nem tud a nemzetközi trendekkel együtt haladni és emelkedni, a BUX igenis együtt próbált haladni a többi tőkepiaccal, és zárásra 1,63 pontos pluszt csikart ki magából. Pesten reggel egy hirtelen beesést követően emelkedőben volt a BUX, a BÉT indikátora újból megroggyant a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntésének hírére, de ezt a problémát is sikeresen kiküszöbölte. Záráskor az index 18 763,58 ponton állt, azaz 1,63 százalékkal múlta felül előző értékét.
A napközbeni eseményekről a kereskedők elmondták, hogy a BUX tőle várható enyhe reakcióval vette tudomásul, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem a várt, 0,50 százalékos kamatemelést hajtotta végre. Az alacsony forgalom azt mutatta, hogy a befektetők újabb gyengülésre számítanak, nem túl optimisták, és nem hisznek az olyan emelkedésekben, mint amilyet a Mol produkált tegnap. Az alacsonynak mondható, 18,7 milliárd forintos forgalom legnagyobb részét az 1,7 százalékkal gyengülő OTP és az 5,8 százalékkal dráguló Mol produkálta. A két részvényre összesen 12,7 milliárd forintnyi üzletet kötöttek. A Mol drágulásának útját az a pletyka segítette, hogy a Gazprommal közösen pályáznak az orosz–brit TNK-BP Volga-vidéki kitermelőegység, az Udmurtnyeft megvásárlására. Drágulásával segítette a BUX emelkedését még az 1,7 százalékkal erősödő Richter és az 1,3 százalékkal javuló Magyar Telekom is.
A kiskapitalizációjú részvényeket jegyző BUMIX indikátor 16,39 ponttal, 1789,31 pontra gyengült, a visszaesést az okozta, hogy komponensei közül néhány jelentős zuhanást produkált. Ilyen volt a 3,6-3,6 százalékkal gyengülő Egis és az FHB, valamint az 1,7 százalékkal lassuló Danubius. Nagyobb kilengéseket produkált még a Fotex, a BorsodChem és az Econet is.
A bankközi devizapiacon délelőtt a forint/euró kurzusa nyugodt képet mutatott, de arra a hírre, hogy a Magyar Nemzeti Bank a vártnál kisebb mértékű – 0,25 százalékos – kamatemelést hajtott végre a forint piacán, elszabadult a pokol. A magyar fizetőeszköz rövid negyedóra leforgása alatt 276,60-as történelmi szintre gyengült az uniós valutával szemben. A dollár erősödött az euróval szemben a nemzetközi piacokon, és a forint gyengülését követve délután 219,90–220,00 forinton kereskedtek vele, szemben a pénteki 216,15–216,40 forinttal. A környező tőkepiacokon, így például a Varsóin két százalék feletti javulást produkált a WIG 20 mutató, de emelkedett a londoni FTSE és a frankfurti DAX is. A japán tőkepiacon tegnap 0,13 pontos veszteséggel zárt a Nikkei 225 index. A kereskedők elmondták, hogy a tokiói parkettre a kínai hitelszigorításról érkező hírek hatottak, a befektetők elkezdték „eldobálni” a nagy exportőr cégek részvényeit.

Bevásárolt Abramovics. Roman Abramovics, Oroszország leggazdagabb embere megállapodott Oroszország vezető szén- és acélfeldolgozó vállalata, az Evraz 41 százalékos részvénycsomagjának megszerzéséről. Az Abramovics-féle Millhouse nevű vállalkozás a jelentések szerint számtalan, úgynevezett off-shore vállalkozása révén lép bele az Evrazba, ellenőrzést szerezve az Evraz legnagyobb részvényese felett is. Az ügylet, pontosabban az Abramovics-cégek által ellenőrzött Evraz-részek értékét 3,12 milliárd dollárra becsülik. Már a hónap elején biztosnak látszott az ügylet, amely elemzők szerint követi Abramovics akvizíciós modelljeit, amire a Sibneft olajipari vállalat a jó példa. Várható az Evraz hatékonyságának gyors javulása és részvényeseinek a nagyobb osztalékfelvétel esélye.