Félnek a jövőtől a magyar családok

Tíz emberből hat gondolja úgy, hogy családja egy év múlva rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint most. Az emberek jelentős százaléka kedvezőtlenebbül ítéli meg saját és családja helyzetét, mint tavasszal, és többen számítanak magasabb hitelkamatokra, növekvő munkanélküliségre is – derül ki a GfK Piackutató Intézet legfrissebb felméréséből.

A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint példátlan nagyot zuhant a második negyedévben az úgynevezett fogyasztói bizalmi index. Tíz megkérdezett közül hat gondolja úgy, hogy családja egy év múlva a jelenleginél rosszabb anyagi körülmények között él majd. Márciusban – a választási kampány finisében – még csak 16 százalék volt ez az arány. Figyelemre méltó, hogy utoljára 1996-ban voltak ilyen sokan azok, akik családjuk romló anyagi helyzetével számoltak. Drasztikus változás, hogy míg 2006 tavaszán a tíz százalékot sem érte el azok aránya, akik családjuk anyagi helyzetének folyamatos romlását érzékelték, addig júniusban már 34 százalékuk látta úgy, hogy családja idén rosszabb anyagi helyzetben van, mint tavaly, és jövőre még rosszabb lesz a helyzet. Negyedévvel ezelőtt a fogyasztók közel fele számított magasabb jövedelemre a következő 12 hónap során, ez az arány most a 30 százalékot sem éri el.
Márciushoz képest 41-ről 57 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A következő egy évben várható gazdasági helyzet megítélésében hasonlóan pesszimisták a fogyasztók: 56 százalékuk a jelenleginél rosszabb gazdasági helyzetre számít. Lényegesen romlottak a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások: 33 százalékról 66 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik a következő esztendőben növekvő munkanélküliségre számítanak. Szintén többen számítanak növekvő hitelkamatokra: a márciusi 45 százalékos arány után most a megkérdezettek majdnem 70 százaléka vélekedik így. Több mint két év után ismét meghaladja a 90 százalékot azoknak az aránya, akik biztosak abban, hogy a következő tizenkét hónapban növekednek az árak. Szintén kétéves trend szakadt meg azzal, hogy újra két számjegyű inflációra számítanak az emberek: átlagosan 12 százalékos áremelkedést prognosztizálnak a következő egy évre, a márciusi öt százalék helyett.
Egyedülálló a tíz éve működő fogyasztói bizalmi index történetében, hogy a kormányzati ciklus elején csökkent a kormány munkáját jónak ítélők aránya. Jellemzően növekedni szokott ez az arány ilyenkor. Most más a helyzet: míg negyedévvel ezelőtt a legtöbben (42 százalék) megfelelőnek ítélték a kormány munkáját, addig most a válaszadók nagyobb része (41 százalék) rossznak ítéli azt.