Földtulajdont akar a MOSZ

Mint a magánszemélyek, a társas vállalkozások is szerezhessenek háromszáz hektárnyi földtulajdont, és ha mind nem is, legalább az állattartók igen – ez a célja a MOSZ-nak, amely tartja azt is, hogy a moratórium lejártáig továbbra se kerülhessen termőföld külföldi tulajdonba. A Magosz ellenzi a törekvést.

Háromszáz hektárt, tehát nem többet, mint amennyit egy magánszemély birtokolhat, ennyit szeretnénk, ha vehetnének a társas vállalkozások is – ismertette tegnap a földkérdésről, pontosabban a földvásárlásról a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) álláspontját Horváth Gábor. A szervezet főtitkára munkatársunknak elmondta, természetesen azt szeretnék elérni, ha minden társas vállalkozás élhetne ezzel a lehetőséggel, de amenynyiben ez nem lehetséges, akkor legalább az állattartó telepek vehessenek földet.
Horváth Gábor szerint a társas vállalkozásoknak azért kellene lehetőséget teremteni a földtulajdonszerzésre, mert az új kormány programjában szereplő állattenyésztés fellendítése csak akkor lehetséges, ha e társaságok is földhöz juthatnak. Jelenleg ugyanis vannak olyan, állattenyésztéssel foglalkozó cégek, amelyek nem rendelkeznek földdel. Pedig földre nekik is szükségük van a támogatások lehívásához, és a környezetvédelmi feltételek teljesítéséhez.
– A MOSZ egyetért azzal, hogy az EU-csatlakozáskor kikötött moratórium lejártáig ne kerülhessen termőföld külföldi tulajdonba – hangsúlyozta Horváth Gábor, aki kitért arra is, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) nemrégiben megtartott kongresszusa után nemtelen támadások érték a MOSZ-t azzal, hogy a külföldiek szálláscsinálója lenne a földbirtokszerzés ügyében. A főtitkár kitért arra is, hogy amennyiben a Magosz álláspontja a jelenlegihez képest nem változik, úgy az eddig kialakult együttműködés is veszélybe kerülhet a két agrár-érdekképviselet között.
Horváth Gábor azzal is érvelt, hogy a társas vállalkozások földtulajdonszerzésének korlátozása melegágya a spekulációnak, s egyben diszkriminatív is, hiszen a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők mintegy fele nem jelenhet meg a földpiacon vásárlóként. Ez lenyomja az árakat, és tág teret ad a spekulációnak. Az állattartóknak nem jelent megoldást a földbérlet sem, és nem lehet elfogadni azt sem, hogy a társas vállalkozások tagjai – hiszen ez a kategória nincs pontosan meghatározva – földet vehessenek, másrészt valószínű, hogy csak a kellő egzisztenciával rendelkezők vásárolhatnának.
– Nagyon sajnáljuk, ha ez a fokmérő, mert kongresszusunkon nem a MOSZ-t, hanem a kormányprogramot ítéltük el, nem szeretnénk, ha megromlana a viszony a két érdekképviselet között, de ismételten nyomatékosítom, hogy számunkra a termőföld védelme mindenekelőtt való – nyilatkozta lapunknak Obreczán Ferenc, a Magosz főtitkára. Az érdek-képviseleti vezető elmondta azt is, hogy nem ért egyet a MOSZ álláspontjával, hiszen az állattartó telepek 90 százaléka rendelkezik valamilyen formában földterülettel. Ha viszont lehetővé válna számukra a földvétel, akkor jelentős százalékban azokat a földeket tudnák, illetve lenne számukra érdemes megvenni, amelyeket jelenleg bérelnek, ezért nem világos pontosan, hogy mit is akar elérni a MOSZ a kezdeményezésével.