Hatástalan szlovák kampány

Három nappal a szlovákiai parlamenti választások előtt két dolog biztos a közvélemény-kutatók szerint: a kampánynak szinte semmilyen hatása nem volt a pártok népszerűségére, szinte ugyanolyan eredmények születnek a felmérések során, mint már hónapokkal ezelőtt, ugyanakkor kiszámíthatatlan a választások végeredménye, gyakorlatilag megjósolhatatlan, milyen kormány alakul Szlovákiában június 17-e után.

Valamennyi felmérés szerint toronymagasan vezeti a népszerűségi listákat a Smer-Szociáldemokrácia, amely minden kutatóintézet szerint 30 százalék feletti eredményre számíthat, egyedül a Polis mért Robert Fico csapatának 28,9 százalékos eredményt. A baloldali pártokat az elmúlt négy év során sikeresen integráló Smer mögött hatalmas a tolongás, maximum 1,5 százalékos különbséggel következnek a pártok, de figyelemre méltó, hogy a második helyre feljött a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), maga mögé szorítva a Vladimír Meciar nevével fémjelzett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt tömörülést. A két párt a felmérések szerint 10,1 és 11,5 százalék közötti eredményre számíthat. A további helyeken a Magyar Koalíció Pártja, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt található, amelyeknél 9–10,5 százalékos támogatottságot mértek a kutatóközpontok. A parlamentbe jutás küszöbén, vagyis az ötszázalékos támogatottság körül mozog az önmagát jobbközép pártnak minősítő Szabad Fórum – amelyet Zuzana Martináková vezet, s döntően azok a politikusok vannak benne, akik 2003-ban kiléptek Dzurinda SDKU-jának parlamenti frakciójából –, valamint a Szlovákia Kommunista Pártja. Mindkét párt esetében vannak felmérések, amelyek hatszázalékos, „biztonságos” parlamentbe jutást jeleznek, de olyanok is, amelyek a bukást vetítik előre.
A stabil és a szociológiai hibaszázalék szempontjából pontosnak nevezhető felmérések ellenére egyetlen kutatóközpont vagy elemző sem meri megjósolni, milyen koalíciók jöhetnek létre Szlovákiában, milyen koalíciós lehetőségek lesznek a választásokat követően. Az MVK Kutató Iroda felméréséből az is kiderül, hogy miért: a biztos szavazók aránya ugyanis még mindig csak 36 százalék. (A megkérdezettek további 30 százaléka mondta, hogy „valószínűleg” az urnákhoz járul.) Pavol Haulik igazgató azonban arra is felhívta lapunk figyelmét, hogy a biztos szavazók több mint húsz százaléka nem tudta megmondani, melyik pártot választja.