Holnap döntenek a tiltakozásról

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) a kormányzati oldal elfogadhatónak tartotta, hogy a 15 százalékos áfakulcs 17, a 20 százalékos pedig 23 százalékra emelkedjen. A szociális partnerek összességében eredménytelennek értékelték az OÉT-ben az Új egyensúly programról folytatott tárgyalásokat, és az infláció felpörgésétől, munkahelyek megszűnésétől tartanak. A szakszervezetek holnap döntenek, mikor és milyen módon tiltakozzanak a megszorítások ellen. A Fidesz igazságtalannak tartja az áfa emelését, az SZDSZ pedig azt állítja, hogy minderről nem tudott.

Egyedül azt a korábbi munkaadói javaslatot vette fontolóra a kormány, hogy a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelése helyett inkább alacsonyabb mértékben, de mindkét kulcs emelkedjen. Így az OÉT tegnapi ülésén Katona Tamás bejelentette: elfogadható, hogy a 15 százalékos áfakulcs 17, a 20 százalékos pedig 23 százalékra nőjön. Az intézkedés nyomán többletbevétele származik a költségvetésnek, ezért felvetődött, hogy a jelenlegi egyszázalékos munkavállalói járulékot esetleg nem emelik 1,5 százalékra, ám ez csak a Pénzügyminisztérium javaslata, amiről ma dönt a kormány.
Az Új egyensúly programról az OÉT-ban folytatott tárgyalásokat összességében eredménytelennek tartották a szociális partnerek, akik az infláció felpörgésétől, a hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének romlásától, ebből következőn pedig munkahelyek megszűnésétől tartanak. A munkavállalói érdekképviseletek továbbra is úgy ítélik meg, hogy az államháztartás egyensúlyát javító intézkedések aránytalanul nagy terhet jelentenek a munkavállalóknak és a lakosságnak, ezért elutasítják a „büntető-”, megszorítócsomagot. A hat országos szakszervezeti konföderáció holnap dönt arról, mikor és milyen módon tiltakozzanak a megszorítások ellen. Bár az egyensúlyt javító intézkedéseket szükségesnek tartják, azok legtöbb elemét a munkaadók is elfogadhatatlannak tartják. Kifogásolták, hogy az adóemeléseket év közben kívánja alkalmazni a kormány, ami ellehetetleníti a kiszámítható tervezést. Különösen kedvezőtlen számukra, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás – bár erről már tavaly megállapodtak a kormánnyal – az idén sem szűnik meg, és hogy bevezetik az elvárt adót. Hiábavalónak bizonyult az a munkaadói kérés is, hogy az eva 15 százalékos kulcsát ne szeptembertől, hanem januártól emeljék, de ne 25, hanem csak 20 százalékra. Szintén elfogadhatatlan a munkaadók számára, hogy a kormány a kétszeres minimálbér után kívánja kötelezővé tenni a járulékfizetést.
A Fidesz szerint az áfaemelés igazságtalan, mert elsősorban azokat a szerényebb anyagi körülmények között élő családokat érinti, amelyek bevételeik túlnyomó részét alapvető fogyasztási cikkekre, élelmiszerekre költik. Szijjártó Péter szóvivő hangsúlyozta: a bejelentés alapvetően cáfolja Gyurcsány Ferenc kampányban tett kijelentését, miszerint nincs szükség az áfa emelésére.
Emlékezetes, Batiz András februárban még úgy nyilatkozott, hogy nem emelés, hanem csökkentés van napirenden, melynek során több szolgáltatás áfája is öt százalékra csökkenhet. „Ezek a tények, a többi spekuláció” – mondta a kormányszóvivő. Ismert, a kormány korábban mindent megtett annak érdekében, hogy a 25 százalékos áfa év eleji ötpontos csökkentése hetekig uralkodó téma legyen a közbeszédben, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök még az „árkommandó” ötletével is előállt. Amikor kiderült, hogy ezt törvényesen aligha lehetne felállítani, az Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztérium elindította „a fogyasztói tudatosságot erősítő játékot”. A hét végén Gyurcsány Ferenc egy lapinterjúban már vitathatónak tartotta az áfacsökkentést.