Kamionoktól tartanak a káliak

Kamiondübörgés verheti fel a Balatoni Nemzeti Parkhoz tartozó Káli-medence csendjét, ha bányanyitási engedélyt kap az a cég, amely évente 200 ezer tonna mészkő kitermelését tervezi Balatonhenyén – állítják a helyi környezetvédők. A balatonhenyeiek falugyűlést szerveztek, hogy együttes erővel tiltakozzanak a régi bánya megnyitása ellen.

Huszonhét tonnás kamionok düböröghetnek keresztül a Balatoni Nemzeti Parkhoz tartozó Káli-medencén a környezetvédők szerint, ha sikerül megvalósítania a terveit egy cégnek Balatonhenye határában. A Promo-Media Network Kft. egy régi kőbánya megnyitását tervezi a környéken, ahonnan évente 200 ezer tonna mészkövet szállítanának el, feltehetőleg a közeli autópálya-építésekhez. A bánya korábban használt gépeit Zarándok János bányavállalkozó vásárolta meg, aki az Orbán-kormány idején éppen egy kőszállítási üzlet miatt keveredett üzleti vitába Orbán Győzővel, a volt miniszterelnök édesapjával.
A vállalkozó nincs üzleti kapcsolatban a Promo-Media Network Kft.-vel, de a helyiek feltételezik, hogy nem csupán ez a kis cég állhat a tervezett bányaüzlet mögött. A Promo-Media Network Kft. fő tevékenysége ugyanis korábban a hirdetés volt, a mészkőbányászatot csak a balatonhenyei bányajog megvásárlása előtt két nappal vette fel a tevékenységei közé.
A bányászathoz előzetes hatástanulmányt is készíttetett a Promo-Media Network Kft., amelyben természetesen azt állítják a szakértők, hogy a tervezett tevékenységük nem jár környezetszennyező hatással. A cég a szállításhoz új közutat kíván építeni, amelynek használatával a közeli falvakat el lehetne kerülni. A kamionokat Balatonhenye és Monoszló között vezetnék el az új úton a 71-es főútra, Balatonszentgyörgyig.
A tervezett út engedélyezési eljárása és megépítése azonban hosszú időt vesz igénybe, a bánya megnyitását viszont már augusztusra tervezik. Amennyiben viszont a jelenlegi közutat kívánják használni, akkor a községi belterületeken haladhatnak át a kamionok. Ez az útvonal a Káli-medence kellős közepén, természetvédelmi területen vezeti át a forgalmat. A zöldek szerint aggasztó belegondolni abba is, hogy milyen következménnyel járhat a Balatoni Nemzeti Park területén egy útépítés.
A környezetvédelmi engedélyezési eljárásba ügyfélként bejelentkezett a Káli-medence Természetvédő Társaság, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósága és a Védegylet is. A természetvédők arra kérik a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hogy utasítsa el a tervezett bányanyitást. Balatonhenye és a szomszédos Monoszló polgármesterei szintén a bánya megnyitása ellen foglaltak állást, és népszavazás kiírását helyezték kilátásba. Az viszont kérdés, hogy a helyiek megvétózhatják-e az engedélyezést, hiszen a bányászni kívánó társaság hatástanulmányában az szerepel, hogy káros hatás legfeljebb a bányától számított 677 méteres körzetben érheti a környezetet, ahol nincs egy balatonhenyei lakóingatlan sem. A bányanyitás ellen tiltakozó helyiek június 23-ra falugyűlést szerveztek a balatonhenyei kultúrházba, ahová meghívták a hatóság képviselőit is.