Ki törődik itt a turizmussal?

Még senki sem tudja, mi lesz az új kormány programjának középpontjában, ám az mindenesetre elhangzott, hogy a turizmus, az idegenforgalom a három kiemelt terület egyike lesz. Elvárható – mondják a szakemberek –, hogy ha ez húzóágazat, akkor önálló parlamenti bizottságot is kapjon. Ám nem kapott. Az elmaradt intézkedések és a ki nem használt lehetőségek miatt romlott a magyar turizmus versenyképessége és térségbeli helyzete. A szakemberek többsége jól érzékeli pozícióink romlását a kelet-európai régióban, különösen, ha Prágában jár. Az elhanyagolt, lerobbant, gazdátlan házak által meghatározott budapesti városkép hosszú távon súlyos következményekkel járhat, hiszen most éljük fel tartalékainkat.

Nem is annyira éves összehasonlításokban, mint inkább a négy évvel korábbi mutatókkal való összevetés alapján válik értékelhetővé a hazai turizmus tényleges teljesítménye. Jóllehet számos ország – például Anglia, Spanyolország – tekintetében imponáló növekedést regisztrálhattunk a hazánkat választó turisták számában, drámai erózió figyelhető meg a hagyományos küldő piacokon. 2001-hez képest tavaly a német, az osztrák és holland turisták egymillió-kétszázötvenezer vendégéjszakával kevesebb időt töltöttek nálunk – mondta Herkó László turisztikai szakértő. Véleménye szerint egy ilyen mértékű piacvesztés nehezen magyarázható kizárólag a gazdasági recesszióval és a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlásával. A gondot inkább a turizmusmarketing, az erősen kontrasztos városkép, az utak állapota, a higiénia, az udvariatlan vendéglátós, a taxis-, parkolási és szolgáltatási problémák okozzák, amelyek megoldása már hosszú ideje hiába várat magára. Figyelmeztető jel továbbá az európai vendégéjszakák számának több mint 400 ezerrel való csökkenése 2001-hez viszonyítva. A turisztikai marketingszervezet egyik közleményében az olvasható, hogy „2005-ben Magyarország turizmusa az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhette el”. Számos más nyilatkozatban is találkozunk hasonló megállapításokkal. Természetesen a magyar turizmus teljesítményének vizsgálatánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a 2001. évi New York-i terrortámadást és az EU-csatlakozást, s ugyanígy a diszkont-légitársaságok térhódítását, vagy az internethasználat bővülését sem. Ezek turizmusra gyakorolt hatása végső soron kiegyenlítő – közölte a szakember. Szavai szerint ezt támasztják alá a WTO statisztikái is, amelyekből megállapítható, hogy a turizmus évi 6–11 százalékos növekedésével (2005/ 2004) – a krízisen túljutva – imponáló eredményeket ért el világszerte.
A siker jelentős mértékben a diszkont- légitársaságok kedvező áraira és a nemzetközi szállodaláncok értékesítési erőfeszítéseire vezethető vissza. A belföldi turizmus a 2004-ben regisztrált 2,1 százalékos visszaesés után ismét nő – 8,7 millió a vendégéjszakák száma –, amiben kitüntetett szerepe van a többmilliárdos tételű adófizetői pénzekből finanszírozott üdülési csekknek. A szállodai vendégéjszakák száma is emelkedik, jóllehet az elérhető szobaárak is alacsonyabbak lettek. Mégis, a turisztikai teljesítményt egyértelműen jelző bevételek – az MNB 2004-es, az idegenforgalmi devizamérleget bemutató adatai alapján – 1,389 milliárd euróval estek viszsza 2001-hez viszonyítva, ami napi egymilliárd forintos bevételcsökkenésnek felel meg. Bár ez a mutató nem pontos, nagyságrendje és iránya mégis riasztó tendenciát jelez – fogalmazott Herkó László.
A magyar turizmus hatékonyságának romlását mutatja, hogy tavaly a nyolcmillióval több látogató mintegy 1,4 milliárd euróval kevesebbet költött, mint 2001-ben. Ez azt jelenti, hogy egyre több vendég költ egyre kevesebbet, és egyre rövidebb időt töltenek el nálunk. Több szakember egybehangzó állítása szerint a nemzeti marketingmunka számos kívánnivalót hagy maga után, aminek nem kielégítő magyarázata a felére csökkentett költségvetés. A megoldás az lenne, ha több pozitív kezdeményezés (például BKV-ellenőri akció, tisztasági kampány, vagy a Tourist Police-akciók) mellett az alapvető területeken nem maradnának el a szükséges lépések. Hiányzik ugyanis a markáns turisztikai arculat megfogalmazása, motivációs szempontból erősen vitatható a híres arcokat és szépségkirálynőket előtérbe állító kampány, sablonosak a témaévek tematikái, kreativitást nélkülöznek a süllyesztőből újra elővarázsolt egyéb kampányok.
Sajnálatos, hogy nem átlátható a támogatási rendszer, a vállalkozások sokszor nincsenek kellőképpen ösztönözve, a vállalkozói javaslatok több esetben válasz nélkül maradnak, nincs igazi szakmai párbeszéd. Több prospektus drágán és hosszasan készül, némelyikben nem található cím, telefonszám, megfelelő elérhetőség. A külképviseleteknél a gyenge teljesítményeknek nincs különösebb következménye, egyesek mandátuma mintha örökre szólna – sorolta meglátásait Herkó László. Az elmaradt intézkedések és a ki nem használt lehetőségek következtében romlott a magyar turizmus versenyképessége és térségbeli helyzete. A szakemberek többsége jól érzékeli pozícióink romlását a kelet-európai régióban, különösen, ha Prágában jár. Az elhanyagolt, lerobbant házak által meghatározott budapesti városkép hosszú távon súlyos következményekkel járhat, hiszen most éljük fel tartalékainkat.
A szakember úgy látja, sajnos a Balaton problematikájára sem született érdemi megoldás, a csökkenő nemzetközi forgalom, az erősödő szezonalitás, valamint a gyenge vagy hullámzó színvonalú szolgáltatás a legjellemzőbb. A turizmusirányítás struktúrája régóta megújításra vár. Herkó László végezetül úgy fogalmazott: több és aktívabb kezdeményezés lenne elvárható a turizmusirányítás részéről. Számos konstruktív vállalkozói, szakmai szervezeti észrevétel fekszik az asztalon már évek óta, de nem veszik figyelembe azokat. Az eredmények és hiányosságok reális mérlegelése nélkül pedig nem várható kibontakozás.