Olaszország lazít amerikai kötődésén

Az amerikai helyett az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatok hangsúlyozása, az olasz kontingens kivonása Irakból, a guantánamói tábor bezáratása, az Irakban elrabolt Giuliana Sgrena újságírónőt kiszabadító olasz titkosszolgálati vezetőket golyózáporban részesítő amerikai katonák felelősségre vonása, a milánói imámot elhurcoló amerikai CIA-ügynökök ellen kiadott elfogatóparancs – mind-mind szerepelt az Egyesült Államokba látogató új olasz külügyminiszter, Massimo D’Alema listáján.
Az előző kormánytól eltérő módon vagyunk Amerika barátai – hangsúlyozta még washingtoni és bagdadi látogatásai előtt is a frissen kinevezett olasz külügyminiszter, Massimo D’Alema. Az exkommunista egykori kormányfő elsősorban az olasz választói akaratra hivatkozva tette meg a külügyminisztérium elsődleges feladatának a mihamarabbi iraki kivonulás kérdését.
A polgárháborús helyzetben lévő közel-keleti államban szolgálatot teljesítő Antik Babilon fedőnevű olasz misszió nevével ellentétben még részben sem hozott békét az egykor virágzó államnak, miközben minden egyes elesett olasz tisztet állami ceremóniával, a közméltóságok részvételével temettek el Rómában. Prodi balközép szövetségének áprilisi választási sikerében kétségtelenül közrejátszott, hogy koalíciójának több pártja is az azonnali olasz kivonulás mellett tette le voksát, annál is inkább, mert a közvélemény szemében az iraki eseményekkel párhuzamosan egyre inkább visszás lett a közeli Bush–Berlusconi barátság túlhangsúlyozása.
Míg a volt kormányfő még a voksolás előtti utolsó hetekben is amerikai szövetségesénél járt, és szoros barátságra utaló beszédet mondott a kongresszusban, addig Prodiék a lassú eltávolodásra és inkább az unióhoz való közelítésre építették külpolitikájukat. A két ország kapcsolatát próbára tévő ügyek, amelyekkel az új külügyér tarsolyában Washingtonba látogatott mindenesetre továbbra sem tisztázottak: nincs hivatalos vélemény a milánói imámot 2003-ban önkényesen elrabló 13 CIA-ügynökről, akiket egy olasz bíróság döntése értelmében hivatalosan is köröznek, s megpróbálják eltussolni a Giuliana Sgrena olasz újságírónőt kiszabadító olasz titkosszolgálati vezetőt meggyilkoló amerikai katonák felelősségét. Nem körvonalazódott továbbá az olasz kontingens decemberig történő kivonása utáni békefenntartó misszió sorsa sem, és válasz sem érkezett a guantánamói börtön bezáratására vonatkozó olasz javaslatra. A helyzet bonyolultságát jelzi, hogy a szavakban eltávolodó barátságot hirdető D’Alema úgy érkezett haza a tengerentúlról, hogy nem tudott érdemi eredményekről beszámolni.

Róma is tárgyalna Iránnal. Az olasz külügyminiszter véleménye szerint igazságos lenne, ha Itália bekapcsolódhatna az Iránnal kapcsolatos nemzetközi kezdeményezésekbe, amiatt is, mert Róma Berlinnel együtt az első számú kereskedelmi partnere Teheránnak. (MTI)