Parlamenti vitanap a tervezett megszorításokról

A Fidesz kezdeményezésére politikai vitanapot tartanak a Gyurcsány-csomagról, amely egyebek mellett a gáz árának 30, a villanyénak pedig 14 százalékos emelését célozza meg. A héten a parlament elé kerülnek a kormány drasztikus adóemelésre, illetve a megyei önkormányzatok létszámának csökkentésére vonatkozó törvényjavaslatai is.

Reform vagy megszorítás? címmel kezdeményezett vitanapot a Fidesz, hogy Gyurcsány Ferenc múlt héten nyilvánosságra hozott csomagjának társadalmi hatásait a parlamentben tárgyalhassák meg a pártok. Információink szerint a legnagyobb ellenzéki párt elnöke nem szólal fel, a Fidesz vezérszónoka Navracsics Tibor frakcióvezető lesz. A megszorító intézkedések várható általános politikai következményeiről Szijjártó Péter pártszóvivő beszél majd, míg Ángyán József a gazdák, Aszódi Pál a nyugdíjasok, Ékes József a vállalkozók, Ékes Ilona a nagycsaládosok és Kontur Pál a munkások érdekében kér majd szót.
A miniszterelnök az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) előtt ismertette elképzeléseit, az Új egyensúly programot, amely meglátása szerint „bölcs strukturális reformok” gyűjteménye. Ezt a véleményt nem mindenki osztja, nemzetközi elemzők szerint a programban sokkal hangsúlyosabban vannak jelen a bevételek növelését célzó intézkedések (emelik az áfát, az evát, tőzsdei, kamat-, ingatlan-, szolidaritási adókat vezetnek be, növelik a munkavállalói járulékokat), mint az állam kiadásait visszafogók (23 százalékos minisztériumi létszámcsökkentés és a költségvetési intézményeknél 12 ezer fő elbocsátása van betervezve). Gyurcsány sérelmezte a közvélemény értetlenségét is, hogy nem ismerik fel reformelképzeléseinek szociális érzékenységét, ezért az OÉT-en elveszítve önkontrollját nyilvánosságra kiáltotta: „El lehet menni Magyarországról, tessék!” A kormányfő egyébként a „reformok” bejelentésekor igyekezett megnyugtatni az ország lakosságát, hogy „nem kell félni, nem fog fájni”, amire az MSZP és az SZDSZ készül.
Szerdáig hét törvényjavaslat általános vitája is megkezdődik az Országgyűlésben, ezektől várja a kabinet az államháztartás súlyos problémáinak kezelését. Jogszabályt kívánnak alkotni a négyszázalékos szolidaritási különadóról, amelyet a nyereséges vállalkozásoktól és az évi hatmillió forint feletti jövedelemmel rendelkezőktől várnak majd. Napirendre kerülhet a költségvetési forrásból származó kamattámogatások utáni húszszázalékos járadék fizetéséről szóló javaslat, amely a hitelintézetektől vár el nagyobb felelősséget. A héten tárgyalhatnak a képviselők a húszszázalékos házipénztár-adó szükségességéről, illetve az egyes pénzügyi tárgyú törvények esetleges módosításáról. A Gyurcsány-csomag szerint a kamatból és tőzsdei ügyletekből származó jövedelmeket húszszázalékos adóval terhelnék. A liberálisok és szocialisták választási programjuktól némileg eltérve az egyszerűsített vállalkozói adót is emelni kívánják, mégpedig 15-ről húsz százalékra.
A Fidesz már előzetesen jelezte, hogy nem tart támogathatónak adóemeléseket, amely – a tervezett 30 százalékos gáz- és 14 százalékos villanyáremeléseknek köszönhetően is – számításaik szerint negyven-negyvenöt százalékkal növelné meg egy átlagos család havi kiadásait. Az MDF szerint az ország komoly feladatok előtt áll, amelyből mindenkinek ki kell vennie a részét, hogy ez sikerüljön, a pártoknak félre kell rakni érdekeiket, és a közös megoldás felé kell lépéseket tenniük.
Szerdán négy önkormányzati tárgyú törvény általános vitáját kezdi meg a Ház. A kormány hatékonyabbá tenné az önkormányzati rendszert, ezért alkotmánymódosításhoz kérné az ellenzék támogatását is. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt módosító javaslat a Fővárosi Közgyűlés és a megyei közgyűlések létszámának átlagosan 20 százalékos csökkentését írja elő azzal, hogy az egyes területi egységekben megszerezhető mandátumok számát a választásra jogosultak számával arányosítja.
A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvényt módosító javaslat mérsékli a képviselői tiszteletdíj maximumát és a testületi tagoknak biztosítható magasabb összegű juttatást.

A lakosság pozitív változásra számít? A Marketing Centrum júniusban szondázta meg a lakosságot a második Gyurcsány-kormány megszorító terveiről. A intézet szerint pozitív a várakozás: a költségvetés egyensúlyával, az infrastrukturális fejlődéssel és az egészségügyi ellátással kapcsolatosan javulásra számítanak az emberek. A közélet tisztaságát, korrupciómentességét, valamint a demokrácia helyzetét illetően viszont a legtöbben borúlátóak, és a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatban is negatívak a várakozások. A felmérés szerint a válaszok megoszlására erősen hat a pártállás. A megkérdezések során elsősorban az ellenzéki pártok támogatói adtak hangot csalódottságuknak a kormány elképzeléseivel kapcsolatban.