Rögös lesz Moldova integrációja

Oroszország és az Európai Unió közé szorulva nehéz politikai helyzetbe kerülhet a Moldovai Köztársaság. A Moszkvával szembeforduló fiatal állam ugyan egyértelmű lépéseket tett az EU irányába, Brüszszel nézőpontjából azonban súlytalan országnak számít.

Új gázárakról és lehetséges moldovai gázipari beruházásokról tárgyalt Moszkvában Vasile Tarlev miniszterelnök a hét elején. Sajtóértesülések szerint július 1-jétől Moldovának ezer köbméterenként 160 dollárt kell majd fizetnie az orosz gázért. Ez az eddigi ár dupláját jelenti. Chisinau Moszkvához fűződő viszonya azután romlott meg, hogy Oroszország hosszas tárgyalások után sem volt hajlandó kivonni csapatait Moldova oroszok lakta, szakadár részéről, a Dnyeszteren túli területről. A chisinaui vezetés mára gyakorlatilag hátat fordított a Független Államok Közösségének, és Grúzia, Ukrajna, valamint Azerbajdzsán mellett egyre aktívabb szerepet játszik az úgynevezett GUAM regionális szövetségben. Moldova egyébként rendkívül nagyvonalúan kezeli kisebbségeit. A moldovai orosz ajkúak (oroszok és ukránok) a közigazgatásban is használhatják anyanyelvüket, a török eredetű – de nem muzulmán vallású – gagauzok pedig széles körű autonómiával rendelkeznek.
Chisinau egyértelműen elkötelezte magát az európai integráció mellett, politikai súlytalansága miatt azonban Brüsszel a „futottak még” kategóriába sorolta be a volt szovjet tagköztársaságot. A lassú elmozdulás jeleként tavaly decemberben – Bánfi Ferenc rendőr dandártábornok – vezetésével megkezdődött az Európai Unió megfigyelő vállalkozása Ukrajna és Moldova határán. A misszió a csempészetet és egyéb vámvisszaéléseket igyekszik megakadályozni, elősegítve ezáltal a térség nagyobb biztonságát. Eközben az ország nyugati határánál könnyen új vasfüggöny emelkedhet, hiszen Románia uniós csatlakozásával Moldova állampolgárai csak vízummal léphetik majd át a határt. Brüsszel egy nemrég hozott határozatában 60 euróra emelte a vízum árát a jelenlegi 35-ről, s ez a döntés rendkívül érzékenyen érinti a moldovai állampolgárokat, hisz az 1991 óta független ország Európa legszegényebb államai közé tartozik. A vízumdíj emelése a chisinaui vezetés értelmezése szerint azért is igazságtalan, mert a délkelet európai, nem EU-tag országok mentesültek a díjemelés alól, Ukrajna és Oroszország pedig az unió szomszédaiként élhet különböző kedvezményekkel állampolgárai vízumkérelmének elbírálásánál.