Sanghaji ellenpont

Öt éve elsősorban a terrorizmus elleni harc jegyében szövetkeztek Moszkva és Peking vezetésével a sanghaji hatok, a közép-ázsiai térség biztonságával és stabilitásával összefüggő kérdésekre „szakosodott” szervezet azonban egyre markánsabban Amerika régióbeli ellenpontjává vált.
Sikerét mi sem jelzi jobban, mint hogy Washington nagy erőkkel látott neki a hatok megfúrásának. Az energetikai és geopolitikai szempontból stratégiai fontosságú kaszpi térségben ugyanis az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, hogy alapvetően orosz és kínai befolyás alatt lévő tömörülés létezzen, ne adj’ isten, sakkot adjon a nagy játszmában. Ez utóbbi már meg is történt azzal, hogy Üzbegisztánt átcsábították a konkurens GUAM-ból. Mindez azonban semmi ahhoz képest, hogy India, Pakisztán és Mongólia mellett megfigyelői státusban immár részt vesz a tanácskozásokon az Amerika szemében fekete bárány Irán. Válaszul a Fehér Ház új életet próbál lehelni az ukrán, grúz, azeri és moldáv tagokat jegyző említett GUAM-ba, majd Dick Cheney alelnök elrohant Asztanába, hogy a kazah elnöknél lobbizzon Teherán felvételének megakadályozásáért. Részben sikerrel, mert több sanghaji tagállam – köztük Oroszország is – óvatos e lépéssel, mondván, nem akarja mindenáron magára haragítani Washingtont.
Függetlenül ettől egyértelmű azonban, hogy a sanghaji hatok szervezete még messze van az Európai Unió működésének hatékonyságától. Alapjában a konjunktúrától függ, hogy milyen tartalommal sikerül megtölteni a szervezetet, s figyelemre méltó, hogy a jövőben jobban kíván összpontosítani a gazdasági és kereskedelmi együttműködés területeire is. A NATO térségbeli ellensúlyának szerepére azonban a hatok már most képesek, a cél pedig egyértelműen az, hogy világméretekben is alternatív hatalmi központ legyen.