Településeket fenyeget a Hernád

Kilenc embert telepítettek ki tegnap Borsod megyében, ahol a megáradt Hernád veszélyezteti a településeket. Szegeden és Budapesten lezárták az alsó rakpart egy-egy szakaszát, a Duna szerdán tetőzik a fővárosban. A vízügyi szakemberek szerint a mostani árhullámok két legnagyobb folyónkon nem okoznak akkora gondot, mint a kora tavasziak.

Főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyét veszélyezteti a hazai folyók áradása; tegnap kilenc embert kellett kitelepíteni: kettőt Abaújalpárról, ötöt Tiszalúcról, kettőt Hernádcécéről – közölte lapunkkal Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A legsúlyosabb helyzet a Hernád mentén alakult ki. Huszonnégy település háromszázhetven lakóházát fenyegeti a víz, a térségben erősítik a töltéseket, az ingatlanokat homokzsákokkal veszik körül. A munkálatokban 1200-an vesznek részt, a katasztrófavédelem tűzoltókat, továbbá húszezer homokzsákot és 2500 fáklyát küldött a régióba. A Duna és a Tisza partján különleges védelmi intézkedésekre eddig nem volt szükség. A budai és a szegedi alsó rakpart egy-egy szakaszának lezárása megelőző jellegű, biztonsági műveletnek tekinthető.

Sok csapadék a vízgyűjtőkön

Az elmúlt napok áradásának a folyóink határon túli vízgyűjtő területein lehullott, nagy mennyiségű csapadék az oka – tudtuk meg Magyarics Andrástól, a Vízügyi Központ műszaki ügyeletesétől. Ez a vízbőség azonban közel sem jár majd akkora áradással, mint amelyet a közelmúltban tapasztaltunk. A Duna a szigetközi szakaszán tegnap 613 centiméteren, a másodfokú készültség szintjét elérve tetőzött Nagybajcsnál, a folyó felső része apad, lefelé még árad. Budapestnél szerdára várható a tetőzés 640 centiméteres magasságon – plusz-mínusz tizenöt centiméteres eltérés lehetséges. Ez az érték alig haladja majd meg az első fokú készültség mértékét. A Tiszába a megduzzadt mellékfolyók – elsősorban a Hernád, a Sajó, a Takta és a Bodrog – szállítják a vizet. Vásárosnaménytól Szolnokig első fokú védelmi készültséget rendeltek el, és ennél magasabb fokozatot a prognózisok szerint Szegednél sem kell bevezetni. A Körösök hazai területen mindenütt áradnak, általában első fokú készültség van érvényben partjaik mentén. A vízügyi szakemberek abban bíznak, hogy a folyókon levonuló árhullámok nem adódnak össze, nem erősítik egymást, mint tavasszal.
A hét végén száz milliméter csapadék hullott helyenként az ország északkeleti részén, a régió folyóin 412 kilométeres szakaszon rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Egy hétéves kisfiút vasárnap délután magával ragadt a kétméteresre duzzadt Harica-patak sebes sodrása Sajólászlófalva közelében. A gyermek felkutatására helikopteres mentőcsapatok, illetve a szolnoki és miskolci speciális mentők érkeztek a térségbe. Lehóczki László, a miskolci spiderek vezetője elmondta: tegnap délutánig nem járt sikerrel a kutatás. A másodpercenként hat kilométeres sebességgel hömpölygő Harica-patak sodrásának erősségét jól jelzi, hogy egyik, gallyak közé szorult búváruk szintén segítségre szorult, őt sikerült épségben kimenteni. A kutatás ma folytatódik, Lehóczki szerint azonban egyre kevesebb az esély arra, hogy élve megtalálják a gyereket.
A Miskolc melletti Garadna- és Szinva-patakon ugyancsak rég nem tapasztalt árhullám vonult le. Rétközi Ferenc ezredes, az OKF megyei igazgatója szerint, bár jelentős anyagi károk keletkeztek a két hegyi patak áradása nyomán, az időben elkezdett védekezés eredményesnek bizonyult. Több száz homokzsákot helyeztek el a borsodi megyeszékhely érintett, felső-hámori és diósgyőri lakóépületei köré, így a bükki térségben senkinek sem kellett elhagynia otthonát. A lillafüredi pisztrángos tó tulajdonosa eközben súlyos veszteséget kénytelen elkönyvelni, mert az ár a halastavakat kimosta, a halak jelentős részét pedig elsodorta.

Patakok léptek ki medrükből

Rétközi Ferenc úgy véli, legsúlyosabb a gond a Zemplén nyugati lábainál, a Szerencs-patak ugyanis legalább harminc lakóépületet veszélyeztet Arkán, Abaújkérben, illetve Abaújszántón. A helyi önkormányzatok munkatársai, önkéntesek, valamint a katasztrófavédelmi erők vasárnap délután megállították a vizet, viszont ha újabb jelentős utánpótlás érkezik a hegyekből, illetve a folyók vízgyűjtő területeiről, akkor bizonyára hosszan tartó védekezésre kell számítaniuk. Hasonló a helyzet a Cserehát vidékein, a Vadász- és a Vasonca-patak ugyanis ismét fenyegeti Homrogdot, Monajt, Alsóvadászt és Szikszót. Boldva utcáit elöntötte az ár, s hiába szivattyúznak a faluban, az Ördög-patak már képtelen befogadni az átemelt vizet. Abaújkérben több százezres kár keletkezett a magántulajdonú ingatlanokban. Abaújszántó főutcáját lezárták a félméteres víz miatt. Soltész Zoltán polgármester közölte, reményei szerint a védekezési költségeken túl nem kell jelentős anyagi kárra számítani. Ezer homokzsákot helyeztek el a város veszélyeztetett portái köré, s nagy teljesítményű szivattyúkkal mentesítik az udvarokat, a pincéket s a mélyebben fekvő lakások helyiségeit.
Utakat zártak le
Csont Csaba, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövízig) sajtóreferense felhívta a figyelmet: működési területük folyóin 412 kilométer hosszan kellett első, másod- vagy harmadfokú árvízvédelmi készültséget elrendelni. A Hernád áradása miatt a folyó teljes magyarországi szakaszán harmadfokú készültséget tartanak fenn. Összeült tegnap délután a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei védelmi Bizottság. Gyárfás Ildikó elnök bejelentette: mivel a Hernád áradása várhatóan meghaladja a 2004-es rekordmagasságot, kétszáz tűzoltót és határőrt vezényeltek a térségbe, ma pedig további száz katonával erősítik meg a védekezők csapatát. Kilenc települést nem véd körtöltés a folyó mentén, s úgy tűnik, az idén sem múlik el hernádi áradás kitelepítés és komoly károk nélkül. Kritikussá válhat a helyzet Tornyosnémetiben, Hidasnémetiben, Gibárton, Perén, Nagykinizsen, Szentistvánbaksán, Hernádkércsen, Hernádszentandráson, Felsődobszán, illetve részben Ináncson, Halmajon és Bőcsön. Megközelíthetetlen település egyelőre nincs. Nagykinizs és Hernádkércs térségében megkezdték az ideiglenes nyúlgátak építését. A Hernád áradása miatt lezárták a Novajidrány–Vizsoly, Ináncs–Hernádszentandrás–Pere, Halmaj–Kiskinizs–Hernádkércs, Sajólád–Bőcs, Köröm–Girincs és a Sajóörös– Kesznyéten útszakaszokat.

Áradások Európában. Települések tucatjait fenyegetik a heves esőzések okozta áradások Romániában, Szlovákiában és Lengyelországban. Ukrajnában szélviharok okoztak károkat, Ausztriát hideghullám árasztotta el.
A székelyföldi Hargita megyében, Újtusnádon 25 háztáji gazdaságot árasztott el a víz, az erdélyi Beszterce-Naszód megyében fekvő Monoron pedig többhektárnyi termőföld került víz alá a felhőszakadások nyomán. A Kárpátokon túli Buzau megyében a jégeső kétezer hektáron elverte a termést. A moldvai Botosani és Suceava megye 27 településén ötven házat rongáltak meg az áradások, emiatt több tucat embert átmenetileg ki kellett telepíteni otthonából. Adancata községben vasárnap meghalt egy négy hónapos csecsemő, akivel anyja megpróbált átkelni egy megáradt patakon, az asszony azonban a vízbe ejtette gyermekét, akinek holttestét tegnap találták meg a tűzoltók.
Szlovákia keleti részén a bőséges esőzés kisebb kiterjedésű áradásokat okozott, negyven települést veszélyeztetett vasárnap a víz – közölte az MTI. A Kisszeben mellett fekvő egyik roma településről százhatvan embert, köztük 120 gyereket menekítettek ki, miután vészesen megemelkedett a Lutinka folyó vízszintje.
Dél-Lengyelországban a szűnni nem akaró esőzés miatt áradással fenyegetnek a Visztula mellékfolyói. Különösen drámai a helyzet a Tarnów közelében lévő Ciezkowicében, ahol a Biala Tarnowska folyó kilépett medréből, és elöntötte a település egy részét. Kétszáz embert kellett házaikból biztonságosabb helyre költöztetni.
Ukrajnában a szombat éjszakai ítéletidő miatt öt megyében, így Kijev, Hmelnyickij és Ivano-Frankivszk környékén számos település maradt elektromos energia nélkül.
Ausztriában negyven éve nem mértek ilyen alacsony hőmérsékleteket június elején, mint az utóbbi napokban, amikor átlagosan mindössze 15 Celsius-fok volt.