Trianon nem, csak a bugylibicska veszélyes

Több száz fős sokaság gyűlt össze az első világháborút lezáró békediktátum évfordulóján, hogy tiltakozzon a nyolcvanhat esztendővel ezelőtti, Magyarország kétharmadának elvesztésével járó események ellen. Noha ilyenre volt már példa, a vasárnapi esemény mégis különleges volt. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) ugyanis a Párizs melletti Versailles-ba, az egykori aláírásoknak helyet adó Trianon-palotához hirdette meg demonstrációját. A megmozdulást biztosító francia rendőrség láthatóan ura volt a helyzetnek. Két magyart mindenesetre – mivel „fegyver volt náluk” – bilincsbe verve vettek őrizetbe. A fiatalembereket megmotozták: egyikőjüknél bugyli-, a másiknál svájci bicskát találtak.

A HVIM alelnöke, Zagyva György Gyula a rendőri fellépést túlzottnak találta, de annyit azért kiemelt: itt például nem tiltották be a megemlékezést a közlekedés aránytalan akadályozására hivatkozva. Noha ez igaz, a francia hatóságok mégis jól láthatóan készültek a HVIM által szervezett megmozdulásra. A német–francia határon pihenőt tartó egyik busz útját például két rendőrautó állta el. A buszra fellépő rendőr pedig kész utaslistával a kezében igazoltatta az utasokat. – Nem csoda. Szerintem a fél Európai Unió titkosszolgálata ránk lett állítva – kommentálta mosolyogva a dolgot Toroczkay László, a HVIM elnöke.
A trianoni békediktátumra emlékezés péntek este kezdődött Budapesten – ugyancsak feltűnően erős rendőri biztosítás mellett. A HVIM a Regnum Marianum szobornál gyülekezett, majd a sok száz demonstráló felkereste a szerb, a román és a szlovák nagykövetséget. A diplomáciai központok előtti beszédeket követően petíciót kívántak átadni a külképviseletek munkatársainak, ezeket azonban senki nem vette át. Az átadásra szánt dokumentumokban felszólították az említett országokat és azok állampolgárait, hogy tartsák be a kisebbségek jogait garantáló vállalásaikat, és hagyjanak fel az akaratukon kívül országukhoz csatolt magyarok hivatalos, félhivatalos vagy éppen teljesen jogtalan zaklatásával. A HVIM vezetői és határon túli tagszervezeteik szóvivői azt is követelték, hogy a környező országok politikai vezetése – európai mintára – támogassa az ottani magyarok autonómiatörekvéseit.
Amikor a tüntetők a szlovák követséget is felkeresték, már jártak a buszok motorjai – sőt sokan már úton is voltak Párizs felé. A trianoni békediktátum aláírásának június 4-i évfordulójára a Felvidékről, Erdélyből, a Délvidékről, de még Ausztriából, sőt Angliából is érkeztek magyarok.
Párizs nem készült különösebben a demonstrálók érkezésére, a francia sajtó egyáltalán nem foglalkozott az üggyel. Egy Párizsban megjelenő román nyelvű lap viszont már korábban hosszasan elemezte a megmozdulást, vezércikkében pedig irredenta és az európaisághoz méltatlan cselekedetnek nevezte azt. A francia rendőrség adatai szerint 400-500 magyar vett részt a demonstráción. A vármegyés aktivisták magyar, francia, angol, német és olasz nyelvű szórólapokat osztogatva világosították fel a csodálkozó turistákat a megmozdulás céljáról. A rendőrök a transzparenseket, az Árpád-sávos és magyar nemzeti lobogókat elviselték, de amikor egy makói fiatalember bugylibicskáját meglátták – a férfi étkezési célból vette elő –, közbeléptek. Teljes motozás, ruhakiürítés, falnak fordítás, lábak terpeszbe kényszerítése, tenyerek a vakolaton; szakszerű intézkedés. Majd a rendőrök úgy döntöttek, elegendő indok találtatott arra, hogy az egyébként teljesen vétlen – és ilyen formán éhen maradt – demonstrálót bilincsbe verve elvigyék. Egy másik társa is ugyanígy járt. Őrá már egy véletlenszerű motozás után került sor. Svájci bicska volt a zsebében. Fotós kollégánk megkísérelte az intézkedés minden részletét megörökíteni; őt ebben a civil rendőrök akadályozták meg. Akik magukat – nem mellesleg – csak felszólításra voltak hajlandók igazolni – úgy sem szívesen. Maga a tüntetés ezek után kezdődött.
Mivel arra nem volt lehetőség, hogy a beszédek a Versailles lélegzetelállító parkjában álló Trianon-palotában hangozzanak el, ezért a tüntetők – szoros rendőri biztosítás mellett – a palota szomszédságában álló, annak nevét viselő Grand Trianon Palace szálló különtermét vehették bérbe. Az oda vezető negyedórás út alatt a demonstrálók a „Vesszen Trianon!” és „Justice for Hungary!” szavakat skandálták. A Trianon Palace személyzete is meglepő türelemmel fogadta a csendesnek nem nevezhető, máskülönben példás nyugalmat mutató tömeget. Az egybegyűlteket Pörzse Sándor köszöntötte először, majd egy francia politológushallgató lépett a mikrofonhoz. Francois Mitterrand 1992-es nyilatkozatából idézve elmondta: az első világháborút lezáró békék magukban rejtették a második világégést. Toroczkay László kifejtette: nyolcvanhat esztendővel ezelőtt kellett volna itt megjelennie sok millió magyarnak. – A Trianon után létrejött, magukat nemzetállamnak hirdető országok vagy békésen, vagy véres harcok árán szinte mind felbomlottak. Románia pedig a mai napig hamisan hirdeti magáról, hogy népét egyetlen nemzet alkotja. Ebből is látszik, hogy a lassan évszázados döntés a gyakorlatban életképtelen helyzetet teremtett Európa szívében – jelentette ki a HVIM elnöke. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke és Eva Maria Barki Bécsben élő magyar ügyvédnő levélben köszöntötte a demonstrálókat. Ezenkívül Tőkés László, Királyhágó-melléki református püspök is elküldte jókívánságait. A felszólalások sorát a Kárpátia együttes koncertje, majd a Himnusz eléneklése zárta.
Mire a tüntetők visszaértek buszaikhoz, azokat kordonnal körbezárva találták meg. De felszállhattak nyugodtan. Hazautazni már gond nélkül engedték őket.