Új szövetkezeti törvény

A ma hatályba lépő új szövetkezeti törvény egyebek mellett a beszerzési, értékesítési, termelést elősegítő, közös termelést megvalósító, a fogyasztást elősegítő, valamint a tagjainak munkafeltételt teremtő szövetkezeteket ismeri el.

Mai hatállyal lép életbe a szövetkezetekről szóló, 2006. évi X. törvény – sorrendben a negyedik, amelyik ezzel a témakörrel foglalkozik –, amelynek rendelkezései szerint mától számítva 90 napon belül szövetkezeti részjeggyé kell alakítani a szövetkezeti üzletrészeket. Az új törvényt nem fogadja mindenki lelkesedéssel. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) már előzőleg is úgy vélekedett, hogy alkotmányossági aggályokat vet fel az új tervezet, és a szövetkezeti tagokkal szemben a tőkés befektetőket segíti. Becz Miklós, a Magosz szakértője rámutatott: nem határozza meg a törvény azt sem, hogy a jogi személyek mennyi vagyont vihetnek a szövetkezetbe, ami ismét csak háttérbe szorítja az egyszerű tagokat, és a részesedés elosztásánál is aránytalanságokat eredményezhet. Pontatlanul szabályozzák a dokumentumban azt is, hogy milyen hazai vagy külföldi jogi személyek lehetnek tagjai a szövetkezeteknek, csak arról rendelkeznek, hogy létszámuk nem haladhatja meg a tagok létszámának a felét.
Becz szerint nem tudni azt sem, ki lehet befektetői tag, és mi a feladata, nem határozták meg ennek a tartalmát. Ezzel szemben szabályozták, hogy a befektetői tag jogai és kötelezettségei a tagokéval majdnem azonosak. Rendelkeztek arról is, hogy létszámuk a taglétszám tíz százalékáig terjedhet, de a befektetői részjegyek névértéke nem haladhatja meg a részjegytőke értékének harminc százalékát. E lépések a tőkés befektetőket segítik, hiszen hasonló szabályok vannak érvényben a tőkés vállalkozásoknál is. Ez az osztozkodási forma ellentétes a szövetkezeti alapelvekkel.
– Mindezek mellett most van alakulóban az európai szövetkezetekről szóló törvény is, amely újabb lehetőséget adhatna a hazai szövetkezeteknek, mert lehetővé tenné, hogy más országokban is szövetkezetet lehessen alakítani – ismertette Becz. – Ez viszont azzal jár, hogy a székhely szerinti jogszabályok vonatkoznak a szövetkezetekre adózási szempontból is, és az elszámolást is a helyi törvények értelmében kell lefolytatni.
Pozitívabban értékeli a törvény rendelkezéseit Filipsz László, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára, megjegyezve azt is, hogy azok nagyon komoly feladatok elé állítják a szövetkezeteket. – Elseje után kilencven napjuk van rá, hogy részjegyekké alakítsák az üzletrészeket, ami nehéz döntés, mert arról is határozni kell, hogy valós vagy csökkentett névértéken vásárolják meg azokat. Ha pedig a tagok kilépnek a szövetkezetekből, akkor ki kell fizetni a távozókat. Minden a tagokon múlik azután – fogalmazott Filipsz László, megjegyezve azt is, hogy a törvény lehetővé teszi az üzletrészek pénzzé váltását.
A MOSZ titkárától megtudtuk, hogy az átalakítást 2007. április 30-ig kell lezárni, az addig át nem alakított üzletrészek azután automatikusan átalakított befektetői részjeggyé válnak, tulajdonosaikat viszont semmire nem jogosítják, státusuk a külső üzletrész-tulajdonosi jogállásnak felel meg. Ugyaneddig a határidőig kell átalakítani az új szövetkezeti törvény értelmében a szövetkezetek alapszabályát is. 2007. június 30-án pedig kettő megszűnik a szövetkezetekre vonatkozó törvények közül.