Visszakapjuk Táncsics börtönét

George Bush amerikai elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök találkozóján megállapodás született arról, hogy – a kormányfő szavai szerint „megfelelő ellenszolgáltatás fejében” – visszakerül a magyar állam tulajdonába az az épület, amelyben valaha Táncsics Mihály is raboskodott.

Ma még amerikai tengerészgyalogosok és a nagykövetség néhány munkatársa dolgozik a Táncsics utca 9. szám alatti kétszintes épület sötétített ablaküvegei mögött, ám a tegnapi megállapodás értelmében Táncsics Mihály egykori börtöne hat évtized után visszakerülhet magyar tulajdonba. A ház háborús jóvátételként került az Egyesült Államok birtokába, s mint értesültünk, azt a helyiséget, amelyben egykor Táncsics Mihály raboskodott, eddig állítólag edzőteremként használták az amerikai katonák.
A budai Várban álló, a világörökség részét képező műemlék épületben a feltevések szerint már a XIII–XIV. században királyi pénzverő működött. Nem kizárt, hogy az épület és környéke annak a területnek a része, amely alatt az első budai kancellária romjai rejtőzködnek. A telek hátsó részén a XVIII. század elején építették a ma is fennálló, rendkívüli falvastagságú börtönépületet az eredeti cél szerint puskaporraktárnak. Ehhez épült 1810 körül a valamikori József-kaszárnya kétemeletes barokk sarokháza. A kaszárnya falain belül sokáig az osztrák uralmat képviselő helytartótanács fogháza működött. Itt raboskodtak a nemzeti függetlenség legendás hősei: 1837 és 1840 között Kossuth Lajos, 1839–1840-ben Wesselényi Miklós, 1849-ben Batthyány Lajos. Táncsics Mihályt 1847-től 1848-ig, majd 1860-tól 1867-ig tartották itt fogva. A második világháború előtt a Pénzügyminisztérium hivatali épülete volt. A háború során a ház nem szenvedett súlyos sérülést, csupán a tető szorult felújításra.