Katonai tiszteletadással és koszorúzással emlékeztek meg a résztvevők szombaton a budai Várban a nándorfehérvári diadal ötszázötvenedik évfordulójáról. Holló József altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója Hunyadi János szobránál elmondott ünnepi beszédében kiemelte: a csodálatos diadal utakat mutatott a magyar–magyar összefogásban, a katonai szolgálatban, az európai és a keresztény összefogásában és az emberségben. A tábornok úgy fogalmazott: a legnagyobb magyar hadvezér és segítőtársa, az akkor már hetvenéves Kapisztrán János ferences rendi szerzetes életútja ma is példa kell, hogy legyen, és Európának tanulságként kell szolgálnia.
Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere Kapisztrán Szent János szobránál arra hívta fel a figyelmet, hogy a diadalról máig sem tartanak állami szintű megemlékezéseket, pedig július 22-e olyan jelentős dátuma a magyar történelemnek, amely megérdemli, hogy az ünnepek és munkaszüneti napok sorában szerepeljen. Szavai szerint azért kell taníttatni a diákokat, hogy többet tudjanak, ne azért, hogy később visszafizessék a tandíjakat, mert ha az összetartó alapokat megszüntetjük, akkor a nemzetnek nem lesz jövője. Kijelentette: ha egy nemzetben nincs hit és stratégia, akkor kudarcra ítélt.
Hunyadi János Magyarország nádora, a seregek fővezére és Kapisztrán János ferences szerzetes, a keresztes hadak irányítója ötszázötven éve, 1456. július 22-én szállt szembe Nándorfehérvárnál a túlerőben támadó török sereggel, és történelmünk legnagyobb katonai győzelmét aratták. A világraszóló hadi siker emlékére VI. Sándor pápa 1500. augusztus 9-én kiadott imabullájában elrendelte, hogy attól kezdve az összes katolikus templomban, déli 12 órakor mindennap, a nándorfehérvári diadalt hirdetve szólaljanak meg a harangok.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
