Alulértékelte Izrael a Hezbollah erőit

Izrael újabb tartalékosok behívását és a légitámadások folytatását helyezte tegnap kilátásba. Kiderült az is, hogy a zsidó állam egyelőre nem növeli tovább a libanoni célpontok ellen indított offenzíva erejét. Az intézkedés három hadosztályt, vagyis több ezer főt érint. A lépést több elemző azzal magyarázza, hogy az izraeli csapatok a vártnál nagyobb veszteségeket szenvedtek el, s csak most szembesültek az ellenállás igazi erejével. Az izraeli kabinet tel-avivi ülésén ugyanakkor öszszességében a stratégia változatlansága mellett foglalt állást.

A kabinettagok egyértelművé tették azt is, hogy nem áll szándékukban szembekerülni Szíriával. A világsajtóban kudarcosnak ítélt római feszültségenyhítő értekezletet Izrael ezzel párhuzamosan úgy értékelte, hogy annak résztvevői felhatalmazást adtak számára a libanoni hadjárat folytatására. A római értekezlet valóban nem adott ki felhívást az azonnali tűzszünetre, mert az Egyesült Államok ezt határozottan ellenezte, az Európai Unió azonban tegnap visszautasította a konferencia állásfoglalásának izraeli értelmezését. Izrael továbbra is azt hiszi, hogy el tudja érni célját, a Hezbollah gerillaerőinek szétzúzását, a libanoni harcok ezért még hetekig elhúzódhatnak – közölte tegnap este a térségbe látogató Erkki Tuomioja, az EU soros elnökségét ellátó Finnország külügyminisztere.
*
Mahmúd Abbász palesztin elnök, miután Rómában találkozott Romano Prodi olasz kormányfővel, azt közölte, „küszöbönáll” a Gázában elrabolt izraeli katona szabadon bocsátása. Igaz, a Hamász ezt tagadja, Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló pedig félrefordításról beszél. Emlékezetes mindazonáltal, az izraeli erők gázai offenzívája egyik katonájuk elfogásának indokával vette kezdetét, s hasonló forgatókönyv szerint kezdődött Libanon ostroma is.
Dél-Libanont közben szünet nélkül bombázzák az izraeliek, az áldozatok száma már négyszáz fölé emelkedett. A Hezbollah sem maradt tétlen, rakétájuk egy vegyi üzem raktárát találta el az észak-izraeli Kirjat-Smona közelében. Izraeli oldalon ötvenen haltak meg a támadások kezdete, július 12. óta.
A britek békét akarnak
A brit kormányra nyomás nehezedik annak érdekében, hogy akár az amerikai politika ellenében is álljon ki egyértelműen az azonnali fegyvernyugvás mellett Izrael és Libanon határvidékén. Tizennégy brit szervezet közös levélben fordult a kormányhoz, hogy követelje a fegyverszünet haladéktalan kimondását. A brit közvélemény nem osztja az izraeliek hivatalos véleményét, hogy egy-két hetes hadjárat pontot tehet a libanoni Hezbollah-jelenlét végére, különösen amióta még az izraeli hadvezetőség is többhetes további harcot helyez kilátásba. A Daily Telegraph című brit napilap tegnap közzétette a legújabb közvélemény-kutatás eredményét. Eszerint a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy Izrael helytelenül és az eredeti provokációhoz képest aránytalanul hevesen reagál két izraeli katona elrablására. A válaszolók csaknem hatvan százaléka nem hiszi, hogy az izraeliek mindent megtesznek az ártatlan libanoni lakosság kímélése érdekében, háromnegyed részük szerint Izrael amúgy sem tudja véglegesen legyőzni a területét támadó fegyveres szervezeteket. Ellenkezőleg: a brit közvélemény szerint az izraeli akció nyomán többen fogják támogatni ezeket a szervezeteket. A megkérdezettek 64 százaléka úgy véli, hogy Tony Blair kritikátlanul követi az amerikai vonalat.
A brit miniszterelnök ma találkozik az amerikai elnökkel. Nehéz elképzelni, hogy Blair a brit közvélemény teljes semmibevételével fenntartás nélküli támogatását nyújthatja George W. Bushnak, ha az amerikai kormány semmit nem akar tenni az azonnali fegyverszünetért. Tony Blair helyzete túlságosan ingatag ahhoz, hogy tartósan és mereven szembeszegüljön a közvéleménnyel.
Nincs egyetértés
Az ENSZ hitelessége a tagállamok hitelessége – emlékeztetett lapunk megkeresésére a Magyar ENSZ Társaság főtitkára, kommentálva a libanoni kéksisakosokat ért támadást. Többek között azt kérdeztük Gömbös Ervintől, hogy vajon a békefenntartók elleni csapás és az azzal kapcsolatos nemzetközi megnyilvánulások, az Egyesült Államok és Izrael magatartása miként érintik a világszervezet hitelességét, libanoni szerepvállalásának alakulását. A tisztségviselő az ENSZ főtitkárának a nyilatkozatára utalva azt mondta, hogy bár Kofi Annan jelezte az ENSZ hajlandóságát békefenntartók kiküldésére, erre sok esély most nincs. A döntéshez a Biztonsági Tanács határozatára, legalábbis az állandó tagok egységes fellépésére lenne szükség, ami a napokban nem várható: az amerikaiak még várakoznak a tűzszüneti felhívással. A kéksisakosok haláláról szólva Gömbös Ervin emlékeztetett Annan főtitkár és Olmert miniszterelnök ellentmondásos nyilatkozataira, mindazonáltal arra is, hogy az érintett békefenntartók többször figyelmeztették az izraelieket jelenlétükre. A társaság főtitkára az ENSZ hitelességével kapcsolatban a szervezetet a parlamenthez hasonlította, ahol néhány párt nem tud megegyezni az ország dolgairól; a világszervezetben jelenleg 192, teljesen különböző hátterű, kultúrájú tagállamnak kellene a világ dolgairól közös álláspontot kialakítania.
Üzent az al-Kaida
Ajmán az-Zavahri, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat második vezetője tegnap felszólította a mozlimokat, hogy egyesítsék erőiket, és szálljanak szembe „a cionista keresztesek” Libanon, a palesztinok és más muzulmán nemzetek ellen vívott háborújával.