Belehúzott a Mol

Újabb emelkedést produkált a BUX a tegnapi kereskedési napon, pedig az elemzők az amerikai gyengülések miatt visszaesést vártak a piactól. Az index 349,01 ponttal emelkedve 21966,73 ponton, napi csúcsán zárt. Szakértők szerint az Európai Központi Bank és a Bank of England alapkamatszintet helybenhagyó döntései kedvezően hatottak a BUX árfolyammozgására. A nap végére csúcsra járatott indexet a Mol, Richter és Magyar Telekom hármas segítette. A bankközi devizapiacon viszont a forint árfolyama gyengülőben volt az euróval szemben.

Napközben még olybá tűnt, még a hét vége előtt korrigálhat a BUX, de azok, akik elkezdtek eladni, és a pesszimista hangulatot erősítették volna, rossz lóra tettek. A magyar indikátor összeszedte magát, s a 21300 pontos szint közeléből rakétaként lőtt ki, és meg sem állt a záráskor regisztrált szintjéig. A kereskedés végét jelző gongszó tudta csak megállítani a BUX növekedését, a hazai tőzsdei indikátor napi csúcsán 21966,73 ponton fejezte be a napot. A 30,5 milliárdos forgalmat és az index 349,01 pontos megugrását főként a Mol, a Richter és a Magyar Telekom részvényei erősítették, de a BUX segítségére sietett az Egis, a Danubius és a Nabi is. Az olajipari cég részvényeinek ára 4,44 százalékkal drágulva 23500 forintra emelkedett, a nagyobbik gyógyszergyártó 0,9 százalékkal, a kisebbik 0,3 százalékkal növekedett. A távközlési részvények 2,4 százalékkal múlták felül előző záráskori árukat.
A kis és közepes részvényeket jegyző BUMIX indikátor nem követte a BUX száguldását, azaz 8,93 ponttal csökkenve lépett a partvonalon túlra. Meglepetésre a Nabi 3,2 százalékkal értékelődött fel. A kereskedés zárását követve a brókerek elmondták, hogy a magas olajár gerjesztette a Mol árának növekedését, egyes elemzők szerint a 100 dolláros hordónkénti kőolajár sem elképzelhetetlen. Amíg az olaj ára jelentősen drágult a világpiacon, addig az amerikai benzintartalékok növekedtek.
A BUX növekedését erősítette az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése is, amelyen a jegybank változatlanul hagyta az irányadó rátát. Az elemzői konszenzus azt várta, hogy az alapkamat nem változik, de volt néhány hitetlen szakértő, aki csak azért is 0,25 százalékos kamatemelés mellett tette le a voksát. Az utóbbiak pórul jártak, illetve azok, akik a kamatemelésre spekuláltak. A jegybanki ülést követő sajtóértekezleten Jean-Claude Trichet EKB-elnök elmondta, hogy az EKB élénk figyelemmel kíséri az inflációs kockázatokat, nehogy az árstabilitási kockázatok középtávon materializálódjanak. Természetesen hozzátette, hogy a kamatemelés gyorsításával kapcsolatban nincs mondanivalója. Az elemzők olvasatában mindez azt jelentheti, hogy az EKB talán már augusztus elején ismét szigorít, és esetleg nemcsak negyed, hanem mindjárt fél százalékponttal.
Az euró 1,2784 dollárig ugrott fel a sajtóértekezletet követően a reggeli 1,2740 dollárról. Közép-európai idő szerint fél négykor már ismét 1,2746 dolláron állt. A jennel szemben az euró 1999-es bevezetése óta a legmagasabb szintet érte el, 147,40 jent, majd 147,30 jenre esett.
Hasonlóan az EKB döntéséhez a brit jegybank, a Bank of England sem változtatott a szigetországi kamatokon.
Pesten a BUX növekedésével ellenkező irányú mozgást mutatott a forint, azaz gyengült az euróval szemben. A napközbeni 281-es szinttől elrugaszkodott, és 282–283 közelébe csúszott.
A Credit Suisse harmadik negyedéves elemzése szint a június első felében bejelentett költségvetési kiigazító csomag lehet hogy már későn érkezett a forint árfolyamának és a magyar kötvénypiacnak a stabilizálása szempontjából. Az elemzést készítő Koon Chow úgy fogalmaz, hogy bár a lépések jó irányba mutatnak abból a szempontból, hogy Magyarország visszatérjen az euróbevezetést szolgáló makrogazdasági pályához, de a befektetőknek és a hitelminősítőknek igazuk van, hogy szkeptikusak a kiigazítás megvalósíthatóságával kapcsolatosan – írta a portfolio.hu internetes szakportál.