Draskovics Tibor víziója

Kommunikációs hókuszpók, figyelemelterelés az adóemelésekről, az elbocsátásokról, a megszorításokról – a Fidesz szerint ez volt a kormány célja, amikor tegnap meghirdették a köztisztviselőket érintő, „gondoskodó elbocsátás” elvét. Tegnap nemcsak a közszféra leépítéséről, hanem – ahogyan Draskovics Tibor, az államreform-bizottság elnöke ismertette – a közigazgatási reform víziójáról is szó esett a kormányszóvivői tájékoztatón.

Miközben a kormány nemrégiben egy olyan javaslatot tárt a törvényhozás elé, ami szerint nem kellene másik állást felajánlani az elbocsátott köztisztviselőknek, a távozáskor járó pénzt pedig nem lehet egy összegben kifizetni, a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón meghirdették a „gondoskodó elbocsátás” elvét. Batiz András kormányszóvivő szavaiból kiderült, hogy ez annyit tesz: pályamódosító programmal és képzési támogatással segítenék azt a 13 500 főt, akit elküldenek a minisztériumokból és az igazgatási szervektől, illetve hétfőtől egy, a fővárosi munkaügyi központban működő irodától kérhetnek tanácsot álláskeresési, képzési ügyekben. A kormány döntött egy pályamódosító hitelkonstrukcióról is, amely abban segíti a köztisztviselőket, hogy vállalkozóvá válhassanak. A hitel kedvezményes kamatozású, tízéves lejáratú, önerő nem szükséges hozzá, az összege pedig maximum hárommillió forint. Az már 2008-as dátumozású ígéret, hogy külön munkaerő-piaci program indul a létszámcsökkentésben érintett, addig el nem helyezkedő tisztségviselők számára.
Draskovics Tibor, az államreform-bizottság reformtitkárságának vezetője arról beszélt a tájékoztatón, hogy a grémium jóváhagyta a közigazgatási reform víziója elnevezésű dokumentumot. Ennek kapcsán Draskovics azt taglalta, hogy a színvonalasabb közigazgatáshoz felkészült szakemberek kellenek, más szervezeti és működési mechanizmus szükséges. Arról, hogy ehhez milyen pénzügyi tervet rendelnek, nem mondott konkrétumot. Az önkormányzati társulásokról szólva jelezte: „pénzügyi eszközökkel” szeretnék elősegíteni a „nagyobb egységek” létrejöttét.
A Fidesz szerint azonban Magyarországon nincs kényszer a közigazgatási reformra, nincs szükség a megyék megszüntetése. Cser-Palkovics András, a Fidesz képviselője azzal érvelt, hogy az EU elfogadja a magyarországi statisztikai régiókat, emiatt nem kell a megyerendszert felszámolni. Ma ráadásul a Fidesz úgy látja, nincsenek meg a régiók kialakításának feltételei. Cser-Palkovics megjegyezte: a Fidesz 15 módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek a közigazgatási reformcsomaghoz, amelyek közül a kormánypártok egyetlen javaslatot sem szavaztak meg.
– A Fidesz próbált konstruktív lenni, de szakmai segítségünket sem fogadta el a kormány – rótta fel a politikus, akinek meggyőződése, hogy a fent ismertetett tájékoztatóval a kormány célja az emberek figyelmének elterelése volt az elbocsátásokról és a megszorításokról.