Ellehetetlenülnek a fogyasztóvédők

Nem kapják meg a működésükhöz elengedhetetlen támogatásokat a fogyasztóvédelmi civil szervezetek, pedig erről a kormányzat által aláírt megállapodással is rendelkeznek. A kormány a korábbi ígéreteivel ellentétben a mai napig nem bővítette a fogyasztóvédelmi felügyelőségek létszámát, amit az elmaradó piacfelügyeleti ellenőrzések miatt leginkább a fogyasztók érezhetnek meg.

Rossz volt az a kormányzati döntés, amely a fogyasztóvédelmet a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumhoz csatolta – közölte a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). Szerintük ezzel megtorpant az egységesség irányába kezdett lépéssorozat, az állami és a civil intézményrendszer működésében egyaránt súlyos problémák jelentkeztek, amit a fogyasztók is tapasztalhattak. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége nemrég lemondott elnökének, Wittich Tamásnak a kinevezését a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség élére a civil szervezetek nem tartják a legjobb ötletnek. Indoklásuk szerint a szakszervezetek bevonása a fogyasztóvédelmi munkába elhibázott és indokolatlan lépés, mivel szétaprózza az egyébként is kevés támogatást. Úgy vélik, a főfelügyelőség alapvetően piacfelügyeleti tevékenységet lát el, s nem feladata a civil mozgalom struktúrájának átalakítása. A társadalmasítás alapgondolatával, újabb tenni kész és tenni képes civil szervezetek bevonásával a fogyasztóvédelembe egyetértenek, ám ezt csak a megfelelő anyagi források biztosításával tartják lehetségesnek, hiszen ellenkező esetben a már jelenleg is működő, meghatározó civil szervezetek gyengülnének.
A FEOSZ közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek továbbra is súlyos problémákkal küzdenek. A fogyasztók és a szolgáltatók közötti viták rendezésére létrehozott békéltető testületek például az idén még egyetlen forintot sem kaptak működésükhöz, pedig erről megállapodás is létezik a kormány és a civilek között. A békéltető testületek kizárólag azért tudnak működni, mert a területi kamarák fontosnak tartják a fogyasztóvédelmet, és saját forrásukból fedezik a költségeket.
Mint korábban megírtuk, a tavalyi esztendő második felében a fogyasztóvédelemért felelős tárca pénzügyi támogatás nélkül hagyta őket. A fogyasztóvédelemről szóló, második középtávú (2003–2006-os) kormányhatározat ellenére nem történt meg a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a területi felügyelőségek létszámának növelése. A megyékben és a fővárosban jelenleg működő területi felügyelőségek létszámhiányát, a piacfelügyeleti ellenőrzések esetleges elmaradását a fogyasztók érezhetik meg leginkább.