Ellentámadásban Morales riválisai

Két újabb nagy horderejű esemény zajlik Bolíviában a május elsejei államosítások bejelentése után. Alkotmányozói gyűlési választásokat tartanak, és a 3,7 millió bolíviai szavazópolgár nemcsak az új alkotmány kidolgozásával megbízandó parlament képviselőiről szavaz, hanem népszavazáson dönt az ország szén-hidrogén-készletének többségével rendelkező keleti tartományok autonómiájáról.
A decemberben Bolívia első indián elnökének megválasztott Evo Morales a vasárnapi választásokkal újabb tavalyi választási ígéretét teljesíti. A vasárnap megválasztott 255 képviselő egy évig fog ülésezni az ország gazdasági székhelyén, Sucréban. Ebben a városban kiáltották ki az ország függetlenségét 1826-ban.
Az új választások és a népszavazás arra is választ ad majd, hogy mennyire elégedettek Bolívia választópolgárai Morales eddigi tevékenységével. Tavaly decemberben igen feszült légkörben tartották az elnökválasztásokat, és a jómódú keleti tartományokban kormányzó vesztes liberálisok fél év haladékot adtak az ajmara indián elnöknek, mert úgy vélték, bele fog bukni a kormányzásba. Morales nem bukott meg, de kormányprogramjának fokozatos teljesítése nem hozott nyugalmat. Előbb az ország ásványkincseit államosította májusban, majd nem sokkal később az állami rendelettel engedélyezett földosztással okozott újabb feszültségeket, mert azokat a jó minőségű birtokokat jelölte ki, amelyek főleg az ellenzéki liberális tartományokban terültek el.