Ellenzéki nem a Hiller-reformra

Hosszan és élesen vitatkoztak tegnap a képviselők a parlamentben a közoktatásról, illetve a felsőoktatásról szóló törvények módosításáról. Az egyik fideszes képviselő a fejlesztési részhozzájárulásnak, a fernek elkeresztelt tandíjat így kommentálta: „Főiskolások, egyetemisták, rettegjetek!”

Hiller István oktatási és kulturális miniszter expozéjában kiemelte: a módosítással több idő jut az általános iskolákban az alapkészségek elsajátítására, mert még 5–6. osztályban is több időt szentelnek az írás-olvasásnak, a szövegértésnek és a számolásnak. Bevezetnék a tagiskola fogalmát. Ez azt jelentené, hogy az alsó tagozat ugyan helyben maradna, ám az intézmény irányítását egy közeli másik iskola venné át. A középiskolákban 2010-re kötelezővé válna az angol nyelv tanítása. A felsőoktatásról szólva a miniszter elmondta: átjárhatóvá tennék a költségtérítéses és az államilag finanszírozott képzést, ugyanakkor az államilag finanszírozott felsőoktatásban bevezetnék a fejlesztési részhozzájárulásnak (fer) elkeresztelt tandíjat, amelynek nagysága 2006-os állapotok szerint tanévenként 105 ezer forint az alapképzésben és 150 ezer forint a mesterképzésben. Ettől a mértéktől az intézmények ötven százalékkal eltérhetnek mind fel-, mind pedig lefelé.
Tatai-Tóth András, az MSZP vezérszónoka szerint mindenki egyetért abban, hogy reformra van szükség a köz- és felsőoktatásban. A kormány arra kéri a pedagógusokat, hogy készüljenek fel a kötelező óraszám huszonkettőre növelésére 2007 szeptemberétől – mondta. Sándor Klára (SZDSZ) közölte: támogatják az óraszámemelést, és ugyan a politikus elismerte, hogy a tandíj éppen a szegényeket riaszthatja el a felsőoktatástól, de tudomásul veszik azt.
Pánczél Károly (Fidesz) szerint az oktatás színvonala és feltételei minden szinten romlottak. Nem támogatják az óraszámemelést, mivel az nem jár béremeléssel, és szerintük alkotmányossági aggályok merülnek fel a tagiskolák létrehozása kapcsán. Pálinkás József (Fidesz) azt kérdezte, igazságosnak tartja-e a kormány a tandíj kétszeresére emelését a költségtérítéses szakokon. Úgy vélte, a cél a fiatalok elriasztása a főiskolákról és az egyetemekről, azoktól pedig, akik ennek ellenére mégiscsak jelentkeznek, pénzt kíván behajtani a kabinet. Pártja a módosítások visszavonására szólította fel a kormányt.
„Összelapátolt, rohammunkával elkészült fércmű, újabb szög a magyar oktatás koporsójában” – mondta Kuzma László (KDNP). A kötelező angoltanulással szerinte a diákok egyéni szabadsága korlátozódik. A felsőoktatásban tervezett intézkedések céljaként a pénzbehajtást, illetve az intézmények autonómiájának csökkentését nevezte meg. Kuzma összeférhetetlenségi szabályokat szorgalmazott az egyetemek és a főiskolák gazdasági tanácstagjai számára is. Ágh Péter (Fidesz) az új tandíjat, a fert egyszerűen úgy kommentálta: „Főiskolások, egyetemisták, rettegjetek!”

Aáry-Tamás kitálal. Megszűnhet az oktatási jogok biztosának intézménye, ha a parlament előtt lévő törvénytervezetet elfogadják a képviselők. Aáry-Tamás Lajos az MTI-nek tegnap ennek kapcsán elmondta, az intézmény a „panasziroda és az ügyfélszolgálat között fog elhelyezkedni”, ami egészen más feladat – mondta az ombudsman, és utalt a kormányprogramra, amely név szerint említi az oktatási jogok biztosát és annak feladatait.

Érik a tiltakozás. Biztatjuk a civil szervezeteket, hogy szervezzenek aláírásgyűjtést, kiállva az oktatási jogok biztosi intézménye mellett – jelentette ki kérdésre válaszolva a Hír TV tegnapi, Ütköző című műsorában Almássy Kornél. Az MDF alelnöke és parlamenti képviselője, úgy is, mint egykori hallgatói önkormányzati vezető, egyértelműen elutasította, hogy a munkáját függetlenül és közmegelégedésre végző Aáry-Tamás Lajost mintegy visszaminősítsék tanácsadóvá. A tévéadásból az is kiderült, hogy az Ifjúsági Demokrata Fórum kész kapcsolatba lépni a Fidelitasszal és más ifjúsági szervezetekkel azért, hogy a – pusztán gyors állami bevétel céljából bevezetni tervezett – felsőoktatási tandíj ellen összehangolják tiltakozó kampányukat. (J. I.)