Ha majd leáll a vasút…

A megszüntetésre szánt huszonnyolc vasútvonalból négy Borsod-Abaúj-Zemplént, egy pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érinti mintegy 125 kilométer hosszan, ám az önkormányzatokat nem tájékoztatták a karcsúsításról. A Hidasnémeti–Abaújszántó, Putnok–Szilvásvárad, Putnok– Rudabánya, Mezőcsát–Nyékládháza és Nyíradony–Nagykálló közötti szakaszon legfeljebb decemberig közlekedik vonat, azután lesz, ami lesz – fogalmazott Tamás Barnabás, a szlovák határhoz közeli Putnok polgármestere, majd hozzátette: a gömöri régió különösen nagy veszteséget kénytelen elviselni, hiszen a város két szárnyvonalát is halálra ítélték. Az önkormányzatok, az utazóközönség, valamint az érintett települések lakossága egyaránt elítéli Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter agyafúrt ötletét, s állítják, a MÁV karcsúsításával ismét a szegény rétegeket, valamint a diákokat sújtják.

Putnok polgármestere, Tamás Barnabás úgy fogalmazott: az 1920-ban megkötött trianoni békediktátum után 2006-ban újabb fájdalmas veszteséget kell elszenvednie Északkelet-Magyarország lakosságának, mert a kormány döntése értelmében olyan vasúti szárnyvonalakat szüntet meg a MÁV, amelyek ugyan veszteségesek, de stratégiai fontosságúak Borsod és Szabolcs megye idegenforgalmi fellendítése szempontjából. A vasúti személyszállítás egyetlen európai országban sem nyereséges, bár a kontinens többi kormánya legalább meghallja a lakosság segélykiáltásait, s időnként elgondolkodik. Mint mondta, most a diákokat, a szegényebb réteget, valamint a nyugdíjasokat nevezték ki céltáblának, ezek az emberek ugyanis vasúton juthattak el Putnokról Szilvásváradra, s leginkább ez az utazás jelentette nekik a kikapcsolódást, a szórakozást. – A kormány szavahihetősége fabatkát sem ér – adott hangot véleményének Tamás Barnabás. – Titkolják a magyar gazdaság valós helyzetét, majd reform címén tönkretesznek mindent, ami szerintük felesleges. A szánkon és a jó szándékunkon kívül semmink nem maradt. Pedig valamilyen megoldást kell keresünk a Putnok és Eger közötti vasúti pályaszakasz üzemeltetésére, minthogy Szilvásvárad e két város között fekszik körülbelül félúton. Ugyanez a helyzet a rudabányai vonalat illetően is. Az egykori bányásztelepülésen egy vonat jár, s ezt sem hagyják meg nekik.
Molnár Oszkár fideszes országgyűlési képviselő súlyosnak nevezte a kialakult helyzetet, hiszen – szavai szerint – az észak-borsodi régió települései vasútleépítés nélkül is a jövőt élik fel, a kistérségek közötti mély szakadék tovább mélyül Rudabánya és Putnok környékének rovására. A falvak, városok szinte mindegyike deficites, és túlnyomó többségében kölcsönből fedezi kiadásait, az önkormányzatok ugyanakkor tehetetlenek a hatalommal szemben. A munkanélküliek aránya sosem látott mértékűre duzzadt, a szocialisták pedig reform címszó alatt már az emberek nyakán húzzák a derékszíjat Észak-Borsodban, Abaújban és Zemplénben. Arnóth János, Mezőcsát polgármestere mélységes felháborodásának adott hangot, s állította: a Nyékládháza és Mezőcsát közötti vasútvonalat minden szocialista kormány meg akarja szüntetni. Nem így volt ez 1998 és 2002 között, akkor ugyanis ezen a szakaszon szállították az autópálya építéséhez szükséges alapanyagokat. Fónagy János, az Orbán-kabinet közlekedési minisztere rendkívül fontos közlekedési útvonalnak nevezte azt a vasúti szárnyat, amit most megszüntetésre ítéltek. Hejőpapi és Igrici között az M3-as autópálya kivitelezői egy felüljárót terveztek a Nyékládháza és Mezőcsát közötti vasútvonal biztonságos üzemeltetése érdekében, az újabb elképzelések szerint azonban költségcsökkentő tényező lett volna megszüntetni a dél-borsodi város és Hejőkeresztúr között a vasúti közlekedést. Ezt személyesen Fónagy János miniszter akadályozta meg. Nyilván fontos az autópálya – ismerte el Arnóth János –, viszont nem szabad elfelejteni: az úgymond helyiérdekű vasút beindítása után fejlődött igazából a dél-borsodi régió.
A környékbeliek heves ellenállását váltotta ki a hír, miszerint kormányverdiktre a MÁV nemes egyszerűséggel megszüntetné a vasúti közlekedést. Egyelőre feltételezés, de amennyiben felszednék a síneket, akkor ezt a hibát már sosem lehetne helyrehozni, ezért Mezőcsát első embere a lakosság nevében is kéri az illetékeseket, mielőtt cselekednének, gondolják át újra költségcsökkentést célzó terveiket. Emlékeztetett: holnapra a MÁV összehívta a polgármestereket a készülő új menetrend egyeztetése céljából, s eközben kiderült: az augusztusban százéves csáti vasút a végnapjait éli. Arnóth János nem vitatja az autópálya óriási hasznát, a jelenlegi üzemanyagárak ismeretében azonban úgy látja, a vasúti szállítás még mindig olcsóbb a közútinál. Az évek óta létező ipari vágányok bizonyára fölöslegessé válnának a vasúti közlekedés megszüntetésével – állapította meg –, viszont a rombolás nem megoldás. Mezőcsáton hallhattuk, nagy az ellentmondás Kóka János szavai és cselekedetei között. A miniszter közölte az egyik internetes portál kérdésére: a következő évek feladata lesz a vasút színvonalának emelése, most ugyanis huszonöt-harminc éves kocsik szállítják az utasokat, és van olyan vágányszakasz, ahol 15 kilométer/óra a legnagyobb sebesség. Ezt a fejlesztést segíti majd elő a magyar vasút megnyitása a külföldi befektetők és szolgáltatók előtt, ráadásul – a dél-borsodi régió lakosságának egybehangzó állítása szerint – Kóka kijelentette: 2015-re el kell érni, hogy az emberek az autó helyett inkább a vonatot válasszák, amely pontos, tiszta, kényelmes lesz, így az utasok nem kényszerből használják majd.
– Ez a kormány nem kezeli, hanem gerjeszti a válságot – állította Kóczián Gyula, Boldogkőváralja polgármestere, s ezt azért mondja, mert az Abaújszántó–Hidasnémeti vasútvonal megszüntetésével az idegenforgalmi törekvéseket hiúsítják meg. A Zempléni-hegység nyugati lábainál fekvő település vezetője szerint Északkelet-Magyarország gyöngyszemét szándékozzák elzárni az úgynevezett bakancsos turisták elől, akik bár szeretik a természetet, pénz hiányában mégsem tudnak majd eljutni a boldogkői, a regéci, illetve a füzéri várhoz. Nem beszélve Gönc, Telkibánya nevezetességeiről, valamint arról a tényről, hogy Hidasnémetiből, továbbá a megszüntetésre ítélt vasúti pálya melletti településekről több száz diák jár Szerencsre tanulni, ahová Abaújszántón keresztül vezet a vasút a helybeliek által csak Piroskának nevezett motorvonattal.
Ódor Ferenc, az abaúji térség fideszes országgyűlési képviselője kijelentette: amit 1998 és 2002 között felépített az Orbán-kormány, azt a Medgyessy–Gyurcsány-holdudvar tudatosan igyekszik lerombolni. Nem csupán a Hidasnémeti és Abaújszántó közötti vasúti szárnyvonal megszüntetésére gondolt, hanem az aprófalvak ellehetetlenítésére, valamint a szikszói kórház működésének megnehezítésére is. A képviselő Széchenyi Istvánt idézte: „Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek ülnek egy bölcs és becsületes nép nyakára, akkor a nép azokat a silány fickókat minél hamarabb a pokol fenekére küldi. De ha egy hitvány kormány huzamosan megmarad a helyén, akkor bizonyos, hogy a nemzetben van a hiba.”