Hazánk Európa beteg embere

Bár egyetlen ország sem vágyik az „Európa beteg embere” címre, mégis Magyarország áll ebben a versenyben az élen – állítja a Financial Times. Eközben a cseh Euro gazdasági hetilap azt írja: hazánk a szocialista–liberális kormányok kísérleteinek következtében ma a pénzügyi válság szélén áll.

Nem valószínű, hogy a jegybanki alapkamat-emelés vagy a növekvő költségvetési hiány csökkentésére bejelentett megszorító intézkedések megoldást hozhatnak Magyarország súlyos gazdasági problémáira – összegez a Financial Times (FT) tanulmánya. A londoni üzleti lap szerint a gazdaság törésvonalai tágulnak, mivel a jelentős tőkebeáramlások táplálják ugyan a hitel- és fogyasztásnövekedést, ugyanakkor növelik a folyó fizetési mérleg amúgy is nagy hiányát. További kockázatokat rejt, hogy a lakossági lakáshitelek évente 150 százalékkal bővülő piacán a gyengülő forint ellenére a folyósítások majdnem fele külföldi devizában történik, mely jelentősen növeli a lakosság és a vállalkozások árfolyamkockázatát. Az FT idézi a Lombard Research gazdaságkutató megállapítását, miszerint a magyar háztartási és vállalati adósság fele külföldiek kezén van, akik furcsamód továbbra is hajlandók hitelezni. Magyarország erősen sebezhető, és nagymértékben függ a befektetői bizalom alakulásától, mivel a működőtőke-beáramlás csak a folyó fizetésimérleg-hiány felét fedezi.
A Financial Times azt is súlyos hibaként említi, hogy a kormány nem foglalkozik a hiány fő forrását képező kiadások lefaragásával. A lap londoni elemzőket és hitelminősítőket idéz, akik már korábban arra figyelmeztettek: a csomagban túlsúlyos a bevételek növelése.
*
A brit üzleti lap július 3-i számában már egyértelműen figyelmeztetett a feltörekvő országok közül hazánk legnagyobb kockázatnak kitett gazdasági helyzetére, és ebből fakadóan további gondokat is jósolt, valamint felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy a válság akár túllépheti az országhatárokat is.
A londoni elemzők szerint a legnagyobb bajt a hatalmas államháztartási hiány és a fizetési mérleg ikerdeficitje jelenti, mely idén megközelítheti akár a GDP 10 százalékát is, a kormány megszorítócsomagja pedig nemcsak későn jött, de túl csekély mértékű is a hiány kezelésére.
A nadrágszíjmeghúzás elsősorban a bevételnövelésre koncentrál, ami lassítja a jövő évre tervezett növekedés ütemét, ugyanakkor több intézkedésnek 2008 előtt csak minimális hatása lehet, míg több reformelképzeléshez az ellenzék támogatására is szükség lesz, ami valószínűtlen. A Financial Times (FT) meglátása szerint a Gyurcsány-csomag nem foglalkozik a hiány fő forrásával, vagyis a kiadásokkal, főleg a hatékonyságot nélkülöző és nagyvonalú társadalombiztosítási rendszerrel.
A lap nemrég megjelent cikkeiben már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a fiskális kiigazító lépések rosszul tervezettek, hiányzik belőlük a hitelesség, és erősen kétséges, hogy képes-e orvosolni az ország eladósodottságát. A forint leértékelődésével kapcsolatban nem csupán az euróval szembeni értékvesztés, hanem az árfolyam ingadozása teszi a hazai valutát igazán sebezhetővé, ami óriási kockázatokat rejt a régió többi valutájára nézve is, áll az elemzésben. Az MTI londoni tudósítójának tegnapi jelentése utal a Standard and Poor’s hitelminősítő lépésére, miszerint a megszorítócsomag kihirdetése után minősítették le Magyarországot A mínusz besorolásról BBB pluszra azzal az indokkal, hogy a magyar közfinanszírozás helyzete nagyobb mértékben romlott az év eleje óta, mint az egyensúlyi lépések hatása.
Az FT tegnapi száma végül megjegyzi, hogy hazánk nem csupán aggasztó, de válságos állapotban van.