Helsinki az EU élén

Az alkotmányozó folyamat továbbvitelét tekinti a legfontosabb feladatának az Európai Unió soros elnökségét tegnap átvevő Finnország. Helsinki komoly figyelmet szán az orosz kapcsolatoknak és a nyugat-balkáni rendezésnek is. Minderről Pekka Kujasalo nagykövet és Outi Ojala, a finn parlament európai uniós bizottságának tagja szólt tegnap közös budapesti tájékoztatójukon.

Soha annyi vezető politikus, külföldi delegáció és újságíró nem járt Helsinkiben, mint amennyit Finnország soros EU-elnöksége idejére vár. A közösség kormányrúdját a következő hat hónapban igazgató északiak összesen háromezer értekezletet tartanak, amelyek közül kiemelkedik a szeptember 11–12-i Európa–Ázsia találkozó (ASEM) Helsinkiben, valamint az október 19–20-i, majd a december 14–15-i európai tanácsi csúcs. Előbbinek Lahti, utóbbinak Brüszszel ad otthont. Pekka Kujasalo finn nagykövet tegnapi tájékoztatása szerint hazája ezenkívül Oroszországgal, Kanadával, Indiával, Kínával, Dél-Koreával és Ukrajnával kíván a tárgyalóasztalhoz ülni. A Moszkvával folytatandó egyeztetéseknek külön jelentőséget ad a finn prioritások között szereplő energiapolitika. A balkáni rendezés kapcsán a nagykövet felhívta a figyelmet, hogy az uniónak növelnie kellene politikai és katonai erejét.
Outi Ojala finn képviselő aszszony szerint országa támogatja az unió további bővítését, ehhez azonban szükség van az alkotmányos szerződésre. A finn parlament európai uniós bizottságának tagja derűlátó a kérdésben, s úgy véli, csak kisebb, főként szimbolikus változtatások szükségesek. Mint rámutatott, Franciaországban a foglalkoztatás javítását, a szociálisabb hozzáállást hiányolták, az új szövegnek tehát nyilvánvalóan ezt is figyelembe kell vennie.