Japán–dél-koreai vita rakétaügyben

Furcsa fordulatot vett az észak-koreai rakétaügy: miközben a nemzetközi közösség arról vitázik, hogy milyen intést adjon Phenjannak, súlyos nézeteltérés alakult ki Japán és Dél-Korea között. Szöul tegnap meggondolatlannak és arrogánsnak nevezte azt a japán kormányzati nyilatkozatot, miszerint meg kell vizsgálni a megelőző csapás lehetőségét az észak-koreai rakétafenyegetésre válaszul. „Önmagában is igen súlyos, hogy a japán kormány megemlítette a Koreai-félszigetet érintő megelőző csapás lehetőségét és a katonai erő alkalmazásának jogosultságát” – közölte Dzsung Te Ho, Ro Mu Hjon elnök szóvivője.
A dél-koreai idegeskedést az váltotta ki, hogy Taro Aszo japán külügyminiszter vasárnap úgy ítélte meg, hogy a lakosság biztonságának szavatolása céljából az első csapáshoz való jog alkotmányosan indokolható, legalábbis a jelen körülmények között. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök kissé óvatosabban úgy fogalmazott, hogy meg kell vizsgálni, vajon a megelőző csapás összeegyeztethető-e a japán alkotmánnyal. A szigetország második világháborút követően létrehozott alaptörvénye lényegében megtiltja a japán fegyveres erők külföldi bevetését, és a térség Japán által egykor megszállt országaiban minduntalan heves ellenreakciót vált ki a téma említése is. Bár az Egyesült Államok szövetségeseiként Tokió és Szöul látszólag „ugyanazon az oldalon áll”, a két rendkívül fejlett ipari ország kapcsolata valójában igen feszült, és nem rettennek meg a katonai erődemonstrációtól sem, különös tekintettel a vitatott hovatartozású Dokdo (Jakesima) szigetre.
Kína tegnap „túlreagálásnak” minősítette az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) elé Észak-Korea ügyében beterjesztett japán határozattervezetet, amely büntetőintézkedésekkel sújtaná Phenjant.

Irán magabiztos. Az európai nagyhatalmakon múlik, hogy Teherán milyen gyorsan válaszol azokra az ajánlatokra, amelyeket az iráni urándúsítás felfüggesztése érdekében tettek – jelentette ki tegnap az iráni külügy szóvivője, mielőtt Brüsszelben megkezdődött volna a tárgyalás Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Ali Laridzsáni, Irán nukleáris ügyekben illetékes főtárgyalója között. (MTI)