Júniusban tovább csökkent a bizalom

Áprilisban az ipar termelése kissé lelassult, az építőiparé visszaesett – áll a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült, tegnap kiadott előrejelzésében. A külkereskedelem fejlődése is lefékeződött, az export azonban ismét gyorsabban bővült az importnál. A költségvetési kiigazítás hatása ősztől lesz érzékelhető, ez jövőre mintegy 3,5 százalékra lassítja a gazdasági növekedést.
A hitelességéből évek óta folyamatosan vesztő költségvetési politika iránt júniusban tovább csökkent a bizalom. Ennek fő oka a kiigazítás után is rendkívül magasra, 8 százalékra becsült idei államháztartási hiány. A forint látványos gyengülésében emellett szerepet játszott a külföldi kamatok emelkedése, de kommunikációs problémákra is hivatkoznak a prognózis készítői, akik biztosra veszik, hogy az államháztartás hiánya nem lesz nagyobb a kormány által most bejelentettnél.
Az infláció az előrejelzés szerint az első hónapok gyors esése után a nyáron 2,5 százalék körül alakul, ősztől viszont meredeken emelkedik, s decemberre eléri az 5 százalékot. A pénzpiaci helyzet egyelőre bizonytalan, további jegybanki kamatemelés – különösen, ha erre más devizáknál is sor kerül – könynyen lehetséges.
Az idei első négy hónapban a bruttó keresetek 7,5 százalékkal emelkedtek. A versenyszektorban 8,6 százalékos, a költségvetési szférában pedig 6,1 százalék volt a bérnövekedés. A minimálbér közel tíz százalékkal lett magasabb. Az első négy hónapban a reálkeresetek 5,7 százalékkal – a versenyszektorban 6,5 százalékkal, a költségvetésiben 4,9 százalékkal – bővültek. Az első fél évi 5 százalék körüli dinamika a második fél évben 1-2 százalék körüli ütemre lassul. Ez részben a bérjárulékok emelésének, részben az ismét gyorsuló áremelkedésnek lesz a következménye.
Mint korábban megírtuk, a GKI–Wallis konjunktúraindex-jelentéséből kiderült, hogy a fogyasztói bizalmi index májusi értéke drámai mértékben zuhant. Egyetlen hónap alatt még soha nem volt ekkora visszaesés. A választásokat követő, szokásosnak tekinthető kijózanodás gyorsasága feltehetőleg nagyrészt azzal magyarázható, hogy a lakosság már közvetlenül a választások után az államháztartási hiányt csökkentő, a lakosságot is jelentősen érintő megszorítások szükségességéről értesült.