Kánaánból érkezik az importzöldség

Vegyszer- és műtrágyaproblémák lehetnek a keleti országokból érkező zöldséggel – vélik magyar termelők és a térséget ismerő informátorunk annak kapcsán, hogy a napokban eldőlt: Jordániából négyezer tonna áru kerül térségünkbe. A felvetéseket megalapozatlannak tartja az importőr.

Télen négyezer tonna paradicsom és paprika érkezik Jordániából – adta hírül lapunk a napokban. Az erről született megállapodás szerint a Starking–Flammker– Banántrade cégcsoport a zöldségeket az osztrák, a cseh, a szlovák, a német, a horvát, a bosnyák és a magyar piacon fogja teríteni – mondta lapunknak Flamm Tibor, a cégcsoport vezetője. Télen heti 10-15 kamionnyi zöldséget szállítanak majd Jordániából a régióba. Annak érdekében, hogy a kamionok ne üresen térjenek vissza Közel-Keletre, a közeljövőben olyan szerződést is kötnek, amely szerint tejtermékeket és sajtokat szállítanának a Jordán Hashemita Királyságba.
A magyar termelők körében is elterjedt vélemény, hogy a keleti országokból vagy éppenséggel Marokkóból importált zöldségek a hazainál nagyobb mértékű vegyszert és műtrágyát tartalmaznak. Lapunk térséget ismerő informátora elmondta: a sivatagban nincs megfelelő talaj, a szokásosnál több kemikália szükséges a termeléshez. Ezért az ottani termékekkel már adódtak gondok a piacon. Flamm Tibor szerint azok a vélemények, amelyek szerint e termékek nem felelnek meg a minőségi kritériumoknak, megalapozatlanok. A zöldségeket Jordániában szigorú előírások alapján termesztik, a négyezer tonnás szerződés aláírásának bejelentése uniós minőségi szakértők jelenlétében zajlott – állapította meg a kereskedő. Flamm Tibor hozzátette: Jordániában is – francia és spanyol termelők közreműködésével – palántanevelőket használnak. Ez azt jelenti, hogy a paradicsom és a paprika egy hermetikusan elzárt sátorban növekszik, mielőtt piacra kerül.
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója, Mártonffy Béla is sarkítottnak tartja azt a véleményt, miszerint a távol-keleti vagy marokkói termékek nem felelnek meg az uniós minőségi kritériumoknak. Mint mondta, a kereskedők elemi érdeke, hogy betartassák a szabályokat, hiszen ellenkező esetben rajtuk maradhatnak a határon visszafordított termékek. Ugyanakkor jelenleg azt próbálják elérni, hogy az unió a tagországoktól is elvárt szigorral kezelje a harmadik országból érkező zöldségeket, s lobbiznak a nemzetközi kereskedelmi szervezetnél egy egységesített vegyszerhasználati rendszer létrehozásáért.
A téli hónapokban a hazai zöldséggel csak a piaci igények közel öt százalékát lehet fedezni, ezért november végétől március végéig a zöldségkereslet kielégítése főként importtal oldható meg. Ezt jelzik a behozatallal kapcsolatos statisztikák is, hiszen külföldről főként télen szállítanak ide paradicsomot és paprikát – közölte Fodor Zoltán, a terméktanács ágazati koordinátora. A szakember szerint hazánk tavaly mintegy százezer tonna paradicsomot és kétszázezer tonna paprikát termelt. Az import pedig a paradicsom esetében az összfogyasztás 4,5 százalékát, a paprika esetében pedig 17 százalékát teszi ki.