Keller László és a „végrehajtók”

Keller László gyakran nem tájékoztatta az ügyek hátteréről – mondta a Fővárosi Bíróságon Maschl Miklós, a volt közpénzügyi államtitkár kabinetfőnöke. Vallomásából kiderült, az államtitkárságon a munkatársak nem dolgoztak önállóan, „meghatározott feladatokat kellett ellátniuk (…), úgymond végrehajtók voltak”.

Keller László volt kabinetfőnökét, Maschl Miklóst hallgatták meg a volt közpénzügyi államtitkár személyes adattal és hivatali viszszaéléssel vádolt egykori politikai főtanácsadója, Szőke Péter Szabolcs büntetőperében tegnap a Fővárosi Bíróságon. A vád szerint Szőke 2004. március végén jogosulatlanul kérte be a somogyi földművelésügyi hivataltól a megye üzemi vadászterületeinek vadászati naplóiról és trófeabírálati összesítőiről készült másolatokat 2000. január 1-jéig visszamenőleg. Keller László ugyanis vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett az Országgyűlés mentelmi bizottságánál az akkori legfőbb ügyész ellen, mert úgy vélte, Polt Péter a vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel vadásztrófeáit – áll az MTI jelentésében.
Maschl Miklós elmondta: a közpénzügyi államtitkárságon a munkatársak nem dolgoztak önállóan, „meghatározott feladatokat kellett ellátniuk (…), úgymond végrehajtók voltak”. A feladatokat Keller László osztotta ki, vagy úgy, hogy saját maga szabta ki azokat, vagy a kabinetfőnökén keresztül. Maschl a trófeákkal kapcsolatos adatkérésről csak akkor értesült, amikor Szőke Péter ezzel megkereste. A vádlott Keller László utasítása alapján telefonon kért adatot a Somogy Megyei Földművelésügyi Hivataltól, ám azt írásban is szerette volna megkapni, valamint további adatokra volt szüksége. Szőke Péter megkereste Maschlt, aki, mivel az egész ügyről semmit sem tudott, a szabadságát töltő Keller Lászlóhoz fordult. Keller később egy munkamegbeszélésen rákérdezett Szőke Péternél, hogy sikerült-e megoldani a dolgot. Maschl hozzátette: többet az adatkérésről nem tudott, Keller László gyakran nem osztotta meg vele „az ügyek hátterét”. A vád szerint az érintettek hozzájárulása nélkül bekért vadászati naplók olyan személyes adatokat tartalmaztak, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy azokból az érintettek személyére, vadászati szokásaira, személyi kapcsolataira, anyagi helyzetére, esetleges politikai irányultságára lehessen következtetéseket levonni. Az ügyészség Keller László szocialista képviselő esetében személyes adattal való visszaélés és hivatali visszaélés bűntett gyanúja miatt kezdeményezte a legfőbb ügyész a mentelmi jog felfüggesztését 2004 decemberében, ám az Országgyűlés nem függesztette fel Keller mentelmi jogát, így ellene nem emeltek vádat. A per október 30-án folytatódik.