London fél a bővítéstől

Romániából és Bulgáriából a brit kormány 45 ezer „nemkívánatos elem” nagy-britanniai letelepülésétől tart a két kelet-európai ország jövőre esedékes EU-csatlakozása után – áll a brit belügyminisztérium egy belső figyelmeztetésében, amely a The Sunday Times birtokába jutott.

A vezető brit vasárnapi lap által látott múlt heti bizalmas leirat szerint a belügyi illetékesek külön „figyelmeztető indexet” állítottak össze román és bolgár állampolgárokról, akiknek zöme a bűnözéssel áll kapcsolatban, vagy biztonsági kockázatot jelent – írta az MTI. A dokumentum szerint félő, hogy a brit kormány a román és a bolgár EU-csatlakozás után nem tudja majd elejét venni e személyek nagy-britanniai letelepedésének és annak, hogy szociális kedvezményekért folyamodjanak.
A belügyminisztériumi leiratból kiderül az is, hogy a brit kormány Románia és Bulgária uniós tagságának első évében 60–140 ezer bevándorlóra számít a két országból.
Nem hivatalos elemzések is több tízezres bevándorlási hullámot jósolnak. Az egyik vezető londoni társadalmi-gazdasági kutatóintézet, az Institute for Public Policy Research áprilisban kiadott, átfogó prognózisa szerint a két ország belépése utáni egy évben 41 ezer román és 15 ezer bolgár érkezik a brit munkaerőpiacra.
Nagy-Britannia volt az egyetlen nagy uniós tagállam, amely a bővítés pillanatától lemondott a csatlakozási szerződés által lehetővé tett munkaerő-beáramlási korlátozásokról, és 2004 májusában teljesen megnyitotta munkapiacát a kelet-közép-európai új tagországok előtt. A brit kormány annak idején azzal számolt, hogy évente 5–13 ezer között lesz az új tagállamokból érkező munkavállalók száma. Ezzel szemben csak az első évben 117 ezren jegyeztették be munkavállalásukat Nagy-Britanniában, és nem hivatalos becslések szerint számuk ma már meghaladja a hatszázezret.