Pilsudski útján

Nem hagyott kétséget afelől Jaroslaw Kaczynski, hogy minap felállt kabinetje a bátor döntések kormánya lesz. Ennek eleve egyik előfeltétele, hogy maga a pártelnök állt a kormány élére, ami határozottabb vonalvezetést, benne a nagypolitikába szükségből beemelt koalíciós partnerek megzabolázását ígéri. Esély van tehát arra, hogy a Kaczynski testvérek példaképeikhez, Pilsudski marsallhoz és De Gaulle tábornokhoz hasonló módon irányítsák Lengyelországot. E két államférfi keményen és határozottan valósította meg elképzeléseit. Az ideális államot erősnek, becsületesnek, hatékonynak és a nemzeti érdekekért markánsan kiállónak képzelték el, a cselekvéseiket átható missziós tudat pedig szubjektíven értelmezett morális felhatalmazást adott nekik a radikális politikai döntések meghozatalára. A jelenlegi lengyel kormány esetében ezek a lépések elsősorban a választási kampányban ígért morális megtisztulást, a rendszerváltás befejezését, a szociális feszültségek enyhítését, a negyedik köztársaság megteremtését szolgálják.
A Jog és Igazságosság (PiS) kormánya immár kilenc hónapja egyfelől azt bizonygatja, hogy a nehézségek – a parlamenti többség elhúzódott megteremtése – ellenére komolyan gondolja ígéreteit, s a rá nehezedő nemzetközi nyomásra sem puhul fel a sikert hozó program. Másfelől Kaczynskiék nem győzik nyugtatni azokat, akik eleve bizalmatlanul fogadták a PiS kettős győzelmét, s most az antiszemitizmustól az ország elszigeteléséig mindennel vádolják a koalíciót.
Az új kormány első hete mindenkit megnyugvással tölthet el. A PiS-re voksoló lengyelek megkapták az új átvilágítási törvényt, amely lényegesen kiszélesíti azok körét, akiknek számot kell adniuk arról, hogy tartottak-e kapcsolatot a kommunista titkosszolgálatokkal. Felgyorsul a titkosszolgálatok átszervezése is, s általában nagyobb hangsúlyt kapnak a morális megújulást szolgáló, eddig kissé lassan haladó reformok. A PiS ennek elvi jelentőséget tulajdonít, még akkor is, ha az utóbbi időben a retorikából egyébként mintha kikopott volna a negyedik köztársaság kifejezés. A kormányfő programbeszéde ugyanakkor a gazdaság, a büdzsé egyensúlya miatt aggódókat nyugtathatta meg, de alapvetően a pragmatikus megközelítés érződött külpolitikai kérdésekben is. Ismét bebizonyosodott – bár sokan nem akarják ezt meglátni –, hogy az időnként harsány szavak mögött határozott, de az országot a fejlődés pályájáról le nem térítő politika áll.