Riskáról beszélnek

Mint ahogyan arról már beszámoltunk, néhány napja egy trágár tehénplasztika (nevezzük Riskának) került – tehénméretben – a budapesti Szent István-bazilika elé, méghozzá farral az épületnek. Felirat is volt a nyomorult műállaton: „Ne nyalj!” (Meg egy, az állat ülepéből a bazilika felé mutató pálcika.) A bemutatót követően a fővárosi Cowparade-ot szervező Focus marketingcég – ők a házigazdái a nemzetközi tehénfesztivál magyar tagozatának – embere, bizonyos Csikós Gergely azt nyilatkozta: szőrszálhasogató, aki bármiféle egyházellenességet lát a Szent István téri alkotásban. (Kíváncsi lennék, meg mernék-e tenni ugyanezt Rómában, a vatikáni Szent Péter tér előtt, s ha igen, mi lenne a sorsuk.)
Steiner Pál, a kerület szocialista polgármestere „egy kedves nyári történetnek” aposztrofálta az eseményt. És ha már nála volt a szó, mindjárt be is mószerolta a kerület vállalkozási bizottságának fideszes elnökét, mondván, ő tehet az egészről, mert nem egyeztetett a kanonok-plébánossal, lehet-e ilyet csinálni. Az egész persze szánalmas porhintés, a valóság az, hogy a bizottság jobboldali tagjai konkrétan tiltakoztak a tehénszobor felállítása ellen, ám a balliberálisok leszavazták őket. (A szabad demokraták egyenesen a szabadság szimbólumának nevezték a műtehenet.)
A fordulat ezután jött: a hírbe hozott tehén minap az éjszaka leple alatt elszabadult a bazilika mellől, s nem sokkal később a Liberálisok Háza előtt verte fel tanyáját. Valószínűleg várta a bikáját a házból. Ott volt megbeszélve a randi… Félve mondom, kicsit zabolázatlan a hazai közélet. Újdelhi utcáin már mióta szabadon járnak-kelnek a tehenek. Nálunk még csak a barmok.