Szárazföldi bevetésre készül Izrael

Humanitárius katasztrófa. Az UNICEF jelentése szerint több mint kétszáz civil halálos áldozata van a bombázásoknak, négyszáznál is többen megsebesültek – harminc százalékuk gyermek –, s mintegy 400 ezren menekültek el otthonaikból. Az infrastruktúra teljes tönkretétele, az áramellátás hiánya és a vízkészletekhez való hozzáférés nehézségei miatt az emberek nem tudnak igénybe venni alapvető szociális és egészségügyi szolgáltatásokat, ráadásul megnőtt a fertőző betegségek elterjedésének a veszélye is. (MN)

Jelenleg mintegy huszonöt magyar állampolgár várakozik arra, hogy kijuthasson a háború sújtotta Libanonból – tájékoztatta tegnap délután az MTI-t Tamás Lajos bejrúti magyar nagykövet. Medgyes Péter damaszkuszi magyar nagykövet elmondta, hogy a tegnap hajnali Malév-gépen hat magyar állampolgár térhetett haza, a külképviselet most azon fáradozik, hogy a ma hajnalban induló Malév-gépre egy hat- és egy négytagú családot juttasson fel.
Franciaország és Olaszország mintegy másfél ezer európai állampolgárt menekített ki Libanonból, hajóval Ciprusra szállították őket. Nagy-Britannia hadihajókkal igyekszik elszállítani a közel-keleti országban ragadt mintegy 12 ezer állampolgárát, további tízezer brit–libanoni útlevéllel rendelkező honfitársukat. Amerikai harci helikopterek az Egyesült Államok állampolgárait szállítják folyamatosan Ciprusra. Az evakuálás összesen több tízezer külföldit érint, egy kereskedelmi hajó körülbelül 25 ezer ember kimenekítésére indult Libanonba. A BBC tájékoztatása szerint 40 ezer kanadai, 30 ezer Fülöp-szigeteki, 25-25 ezer ausztrál és amerikai, 22 ezer brit, illetve húszezer francia állampolgár tartózkodik – vagy a kimenekítésig tartózkodott – az országban.
Több mint kétszáz civil áldozata van már a múlt szerdán kezdődött izraeli légicsapásoknak. Életét vesztette huszonnégy izraeli is, közülük tizenketten a libanoni Hezbollah gerillaszervezet Izrael területére kilőtt rakéták becsapódásától. Tegnap öten sebesültek meg a Szafed városára kilőtt rakéták miatt. Az izraeli külügyminiszter, Cipi Livni az ENSZ megbízottaival egy esetleges tűzszünetről tárgyalt, de az izraeli kabinet követeléseit tolmácsolva kifejtette, addig tart az offenzíva, amíg a Hezbollah szabadon nem engedi a két túszul ejtett izraeli katonát, s amíg a síita szervezetet le nem fegyverezik. A tegnapi bombázások Bejrút déli részére koncentrálódtak, ahol a Hezbollah hadiszállása található, de Libanon más részeit is érték támadások.
Móse Kaplinszki izraeli tábornok nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Izrael szárazföldi akciót szervez Libanonban – jelentette tegnapi tudósításában a Guardian brit napilap. A hadsereg vezérkari főnökének helyettese szerint a harcok még hetekig eltarthatnak, egészen addig, amíg Tel-Aviv nem éri el céljait. Amír Perec védelmi miniszter eközben további ezer tartalékos mozgósítását rendelte el. Kofi Annan ENSZ-főtitkár eközben kijelentette, katonák felajánlását várja el az európai országoktól a libanoni harcok megfékezése érdekében megerősítendő libanoni stabilizációs erők kötelékébe.
Közvélemény-kutatások szerint az izraeli lakosság nagy része helyesli kormányának libanoni akcióját. Több ezren tüntettek hétfőn este a New York-i ENSZ-székház előtt, támogatásukról biztosítva Izraelt. A résztvevők között volt Hillary Clinton szenátor is, aki elmondta: „Izrael pártján állunk, mert Izrael az amerikai értékekért és egyúttal az izraeli értékekért is harcol”.