Mint szuverén államnak, Izraelnek minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát a terrortevékenység ellen – vélekedett George W. Bush amerikai elnök tegnapi, Tony Blair brit miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A Libanon ellen szerda óta zajló izraeli hadműveletet kommentálva Bush elmondta: „Izraelnek azt az üzenetet küldjük, hogy védje meg magát, de gondoljon a következményekre is.”
A közel-keleti konfliktus volt az egyik legfőbb téma a szombaton kezdődött s máig tartó szentpétervári G8-csúcsértekezleten, vagyis a világ hét legfejlettebb ipari ország – az Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada –, illetve Oroszország vezetőinek megbeszélésein. Az amerikai elnök ragaszkodott ahhoz az elképzeléséhez, hogy az izraeli–libanoni viszály forrása a Hezbollah libanoni síita szervezet és annak kapcsolatai Szíriával és Iránnal. Jacques Chirac francia államfő nem értett egyet Bushsal, s úgy vélte, azokat az erőket, „amelyek veszélyeztetik Libanon biztonságát, stabilitását és szuverenitását, meg kell állítani”. Chirac a civilek biztonságba helyezésére és hosszan tartó tűzszünet szükségességére hívta fel a figyelmet. Vlagyimir Putyin orosz elnök szombati nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy Izraelnek távolabbi céljai vannak Libanonnal kapcsolatban, nem csupán visszaszerezni két foglyul ejtett katonáját. Putyin emellett elítélte a Hezbollah akcióit.
Az amerikai elnök ígéretéhez híven orosz házigazdájánál szóba hozta aggályait az Oroszországban tapasztalható szabadságjogok csorbítása miatt. Moszkvát az elmúlt hónapokban több alkalommal is bírálat érte amerikai részről, hogy – ahogyan Dick Cheney amerikai alelnök fogalmazott – az orosz demokratikus fejlődésben visszalépés tapasztalható. Putyin nyugati kritikusait „kolonialista” retorika alkalmazásával vádolta. A szombati tárgyalás utáni sajtótájékoztatón Bush kifejtette: „Elmondtam (Putyinnak) abbéli vágyamat, hogy szeretném támogatni az intézményi változásokat a világ egyes tájain, ahogyan Irakban is, ahol szabad a sajtó és a vallás.” Az orosz elnököt nem hatották meg amerikai kollégájának szavai, reagálásában megjegyezte, az oroszok nem szeretnének olyan demokráciában élni, mint amilyen Irakban van.
Oroszország és az Egyesült Államok nem tudott megállapodásra jutni Moszkvának a Világkereskedelmi Szervezethez való csatlakozását illetően. German Gref orosz kereskedelmi miniszter a mezőgazdaság kérdését nevezte meg ennek legfőbb akadályaként.
A nyolcak – a G8 országai – tegnap jóváhagyott akciótervében az áll, hogy általánosságban pártolják az energiapiacok nyíltságának és átláthatóságának elvét, támogatva az Oroszország által tíz év alatt sem ratifikált energiachartát, míg az atomenergia vonatkozásában nyíltan elismerték nézetkülönbségeiket a globális energiabiztonságról. Az energiacharta piaci szellemű, átlátható szabályok alkalmazására ösztönzi az aláíró államokat a szállítások, a tranzit és a beruházások területén. Oroszország 1994-ben aláírta, de azóta sem ratifikálta.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
