Tanulópénz

Az úgynevezett fejlesztési részhozzájárulást a 2007–2008-as tanévtől vezetik be a felsőoktatásban, megkeserítve a diákok életét. Ha az egyetemisták nem szórakoznak, és nem költenek semmit ruházkodásra, akkor is 35 000 forinttól 82 000-ig terjed a havi költségük – vidéken kevesebb, a fővárosban több.
Nem mindenkinek kell majd megfizetnie a fejlesztési részhozzájárulást (fer). Mentesülnek az első évfolyamos hallgatók, a doktoranduszok és a felsőfokú szakképzésben részt vevők, valamint akik a törvényben meghatározottan halmozottan hátrányos helyzetűnek minősülnek. Szintén mentesül a tanulmányaiban legjobban teljesítő 15 százalék, ők ösztöndíjat is kapnak. Néhány hete Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy nyilatkozott: az állam eddigi ösztöndíjra fordított kifizetéseit szociális támogatásokra fordítják majd.
Az Educatio Press Magyar Oktatási Hírügynökség utánaszámolt, hogyan is alakulnak a diákok költségei vidéken és a fővárosban. Az EduPress csak a fejlesztési részhozzájárulás, a lakhatás, a közlekedés és az étkezés költségeivel számolt, amiből az derül ki, hogy az elkövetkezőkben nem sok jóra számíthatnak azok, akik tovább kívánnak tanulni.
A modellezett felsőoktatási hallgató nem ruházkodik, nem iszik, nem dohányzik, nem költ kultúrára, sportra és egyéb szabadidős tevékenységre, és soha nem utazik haza a szüleihez. A jelenlegi árak mellett számolták ki, hogy a tanulmányi, valamint az alapvető megélhetési költségek mekkora összeget igényelhetnek a hallgatóktól. A kalkuláció egy-egy lehetséges pécsi, debreceni és budapesti diák havi költségeit kutatta.
Mindhárom város esetén átlagosan havi 24 ezer forintot számoltak az étkezési költségekre, amely napi lebontásban meglehetősen szerény, 800 forintos összeg. Ebből tisztálkodási szerek is fizethetők, ha nem mindennap költ meleg ételre a diák. Az összeg természetesen lehet kevesebb, amennyiben a hallgató a hazai hűtőszekrényből és éléskamrából is táplálkozik hétről hétre, ez esetben viszont beleszámíthatók az utazási költségek.
A „nem jól tanuló” diák nincs a legjobban teljesítő 15 százalékban, így fejlesztési részhozzájárulást fizet. Ennek összege alapképzésben évi 105 ezer, mesterképzésben 150 ezer forint, ettől az intézmények 50 százalékban térhetnek el. Így havi lebontásban alapképzés esetén 4750 és 15750, mesterképzés esetén 7500 és 23500 közötti összeg fizetendő.
Pécsett a havi diákbérlet 1230 forintba kerül. 5500 forintos havi kollégiumi díjjal számolva, és ehhez hozzáadva a 24 ezer forint étkezési költséget, durván 30 ezer forintot kapunk. Ezután – másodévesek, illetve magasabb évfolyamon tanulók esetében – hozzávesszük a 2008-tól fizetendő fejlesztési részhozzájárulást. Ha alapképzésben tanul a hallgató, legjobb esetben havi 35 ezer, a legmagasabb fer esetén 46 ezer forintot fizet mindennel együtt. Mesterképzésnél 38, illetve 54 ezer forint ez a költségvetés.
Debrecenben a villamos- és trolijáratokat egyesítő havi diákbérlet 1040 forint. Az EduPress értesülései szerint a megyeszékhelyen jó pár kollégium alakul át diákhotellé a közeljövőben. A szűk egy éve átadott Campus Hotel havi díjai 10 és 20 ezer forint között váltakoznak. Tizenötezres diákhoteldíjjal számítva 40 ezer forint a közlekedés, az étkezés és a lakhatás havi összege. A legkisebb alapképzéses fer esetén így 45 ezer, a legnagyobb részhozzájárulással 56 ezer forintot fizet havonta a hallgató. Ha mesterképzésben részesül, minden hónapban 48, illetve 64 ezer forint között mozoghat a tanulói lét finanszírozása.
Budapesten ha egy hallgató albérletet fizet, másod- vagy harmadmagával lakik egy lakásban, rezsivel együtt 32 ezer forint alatt nem nagyon jön ki sehol, s ha hozzávesszük, hogy egy BKV-bérlet 2600 forint a diákoknak havonta, akkor máris 58 600 forintnál járunk. Az eddigi számítási gyakorlatnak megfelelően így alapképzésben 63 és 74 ezer, mesterképzésben 66 és 82 ezer forint között lehetnek egy felsőoktatási hallgató minimális havi kiadásai a fővárosban.
Nem meglepő, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) tandíjellenes tüntetés szervezését fontolgatja, különösen, hogy hétfőn elfogadta a parlament az oktatási megszorító csomagot, amelynek része a fejlesztési részhozzájárulás – mindezt a hallgatók élet-, munka- és tanulási körülményeinek előzetes felmérése nélkül. Az oktatási tárca ráadásul azt is tervezi, hogy a hallgatói önkormányzatok dolgozóinak 20 százaléknyi mentesség járjon a bevezetendő tandíjból, amit szintén elfogadhatatlannak tart a HÖOK.