Trükkös adatok a munkanélküliségről

Idén a második negyedévben a foglalkoztatottak száma 3,934 millió, a munkanélkülieké 306 ezer fő volt, ami 7,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelentet. A vizsgált időszakban – közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – 42 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban, ám azt a korábban megszokottal szemben „elfelejtette” hozzátenni, hogy ez a statisztikai hibahatáron belüli változásnak felel meg. A kormányzati statisztikai trükközéshez tartozik még a közmunka kiterjesztése is. A kormány nemcsak az államháztartási hiánynál vezetett „kreatív” elszámolást, hanem a foglalkoztatottak és a munkanélküliek létszámánál is használ különböző trükköket. Ezek közül csak egy a közmunka kiterjesztése, mely esetben több módszerrel érték el, hogy a kimutatható foglalkoztatást minél nagyobb mértékben növeljék, illetve a munkanélküliséget egyidejűleg csökkentsék. Ezért újdonságként vezették be a Közmunka télen programot. A közmunkát és annak finanszírozását a hiány növelésével emelték, ami több tízezer fővel növelte a foglalkoztatottak és csökkentette a munkanélküliek számát, igaz, csak ideiglenesen. Ennek módszerét is tovább „finomították”, mert a közmunka átlagos foglalkoztatási idejét nyolc óráról hat órára csökkentették, s ezzel további 25 százalékkal emelhették a kimutatható létszámot. E módszerrel több tízezer fővel növelhették a statisztikák szerinti foglalkoztatottak számát.
A másik munkahely-növelési módszer lényege, hogy a munkanélküliek képzési idejét 2005 második fél évétől munkaviszonynak nyilvánították. Annak ellenére, hogy a képzésen részt vevők száma az előző évhez képest 2005-ben csökkent, az átsorolással átmenetileg növelni tudták a foglalkoztatottak számát. Egy lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a munkaügyi statisztikában a kormány által alkalmazott trükkök kétszeresen térítették el a statisztikai adatok valóságtartalmát, mert a foglalkoztatottak számának mesterséges növelésével, egyidejűleg csökkentették a munkanélküliek számát. Ebből következik, hogy a kimutatott munkaügyi adatokhoz képest a foglalkoztatottak, illetve a munkanélküliek tényleges száma akár több tízezer fővel is eltérhet a valóságostól. Az idei második negyedévben, a KSH által kimutatott 7,2 százalékos munkanélküliségi ráta egyébként még így is 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző év azonos időszakának adata. A munkanélküliek közel fele egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónapnak felelt meg.